Köztisztviselői díjazás és az új garantált bérminimum

Kérdés: Helyesen járunk-e el évek óta a polgármesteri hivatalban foglalkoztatott, nem személyi illetményben részesülő köztisztviselők tekintetében, amikor a minimálbér és a garantált bér emelkedésekor az alapilletmény változatlan marad, és a garantáltra való kiegészítéséhez adjuk hozzá azt az összeget, amennyivel nőtt a garantált bérminimum? Így 2023 decemberében ezeknek a kollégáknak 29.600 Ft-tal emelkedett a garantáltra való kiegészítése. Felmerült a gyanú, hogy csak az új garantált bérminimum összegéig, azaz 326.000 Ft-ig lehetett volna legfeljebb elmenni a kollégák illetménye tekintetében. Így ugyanis lehetséges, hogy mindig sokkal többet kaptak, mint kellett volna, amit a mostani február végi illetményeltérítésnél azért lehet még korrigálni. Szeretnénk a jövőben helyesen és pontosan meghatározni az év eleji (év végi) illetményeket.
Részlet a válaszából: […] Az 508/2023. Korm. rendelet értelmében a kötelező legkisebb munkabért és garantált bérminimumot első alkalommal a 2023. december hónapra járó munkabérek, illetve illetmények megállapításánál kell alkalmazni. Az 508/2023. Korm. rendelet 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Közterület-felügyelő "ünnepnapi" díjazása

Kérdés: Ha a munkaidőkeretben foglalkoztatott közterület-felügyelő beosztása munkaszüneti napra esik, milyen pótlék illeti meg és hány százalékban?
Részlet a válaszából: […] A Kftv. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a közterület-felügyelő köztisztviselő, akinek a közszolgálati jogviszonyára, ha a Kftv. eltérően nem rendelkezik, a Kttv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kttv. 90. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató a köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Közterület-felügyelő díjazása – az önkormányzati hatáskör

Kérdés: Közterület-felügyeletünknél a munkáltató szeretne közterület-felügyelői pótlékot bevezetni. Mivel a Kttv. konkrétan a közterület-felügyelői pótlékot nem nevesíti, mi módon, milyen jogcímen teheti ezt meg a munkáltató? Adhat-e egyéb pótlék címszó alatt ilyen pótlékot, vagy a képviselő-testület rendeletben meghatározhatja-e ezt a pótlékot a közterület-felügyelet köztisztviselői számára? Tudomásom szerint a Magyar Államkincstár által üzemeltetett KIRA-rendszer tartalmazza az egyéb pótlékot, de a Kttv.-ben az egyéb pótlékot a jogalkotó nem nevesíti.
Részlet a válaszából: […] ...még nem elegendő, hogy az előbbiekkel ellentétesen biztosítsanak a köztisztviselők számára ilyen jogcímen illetménypótlékot.A többletdíjazásra azonban lehetőséget adhat például a Kttv. 234/A. §-ában szabályozott alapilletmény-eltérítés lehetősége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Köztisztviselő rendkívüli munkavégzése szabadság alatt

Kérdés:

2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig elrendelt igazgatási szünet volt a hivatalban. Kollégáink kötelezően ezekre a napokra szabadságot írtak ki. Munkatársaink 2022. december 26. és 27. napján kötelezően elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében naponta 5 órát dolgoztak. 2022. december 26. napjára 300%-os túlóra jár, ezért egyszer, mint fizetett ünnep, arra a napra megkapták a fizetésüket, és ezenfelül az 5 óra túlórára 200%-os túlóradíj lett számfejtve. 2022. december 27. napjára szintén teljes munkabért kaptak (hiszen fizetett szabadság), és ezenfelül az 5 órára 150%-os túlóradíj lett kifizetve. Helyes jártunk el így?

Részlet a válaszából: […] ...illetve a visszautazással, valamint a munkával töltött idő [Kttv. 103. § (6) bek.], ezért erre az időre a szabadságra járó díjazást sem kellett számfejteni – a ki nem adott szabadságot a köztisztviselőnek a későbbiekben ki kell adni (és majd akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Közalkalmazotti illetmény és nyugellátás egyidejűleg

Kérdés: A Magyar Közlöny 128. számában megjelent a 268/2022. Korm. rendelet, a 269/2022. Korm. rendelet és az 1374/2022. Korm. határozat, melyek a közszférában alkalmazandó nyugdíj melletti foglalkoztatásról szólnak. Közös önkormányzati hivatal vagyunk, ahol az alkalmazottak közszolgálati jogviszonyban állnak. Van olyan köztisztviselőnk, aki a "nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező" öregségi nyugdíjas, és még nem rendelkezik a rá irányadó nyugdíjkorhatárral, illetve van, aki a rá irányadó öregségi korhatár betöltésével lett öregségi nyugdíjas, és jogviszonyuk már fennállt 2022. augusztus 31. előtt is. Mindkét esetben jelenleg szüneteltetik a nyugdíj folyósítását.
1. A fenti kormányrendeletek alapján kaphatják-e egyszerre a nyugdíjellátást, illetve az illetményüket?
2. A nők kedvezményes nyugdíjával kapott nyugellátás esetében is kaphat egyszerre nyugellátást és illetményt? A jogszabály "korbetöltött öregségi nyugdíjast" említ.
3. Egy óvodában közalkalmazottként dolgozó öregségi nyugdíjas óvónő esetében is szüneteltetni kellett a nyugdíj folyósítását (nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas), nem töltötte be még a rá irányadó öregségi korhatárt), ha foglalkoztatni akartuk a nyugdíjazása után. A kormány engedélye nem kellett az esetleges továbbfoglalkoztatásukhoz. Ebben az esetben is kaphatja egyszerre a nyugdíját és a közalkalmazotti illetményét a fenti jogszabály alapján? Van-e itt is jelentősége az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének?
Részlet a válaszából: […] 1. A 268/2022. Korm. rendelet látszólag általános jelleggel egyéves időtartamra elhárítja a különféle nyugellátások folyósításának akadályát a közszférában foglalkoztatottak tekintetében, hiszen kimondja, hogy a közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Munkaszüneti nap munkaidőkeretben a Kttv. hatálya alatt

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyban a közterület rendjének folyamatos fenntartása miatt a közterület-felügyelőink az általánostól eltérő munkarendben dolgoznak. A Kttv. 93. §-ának (2) bekezdése alapján önkormányzatunk rendeletben a július 1. napot munkaszüneti nappá nyilvánítja, amely a Kttv. 232/A. §-ának (1) bekezdése alapján a hivatal köztisztviselője számára munkaszüneti nap. Ha ez a nap minden dolgozónk számára munkaszüneti nap, tehát egy műszakos és eltérő munkarendben foglalkoztatott számára is, akkor beleszámít a munkarendbe vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...kevesebb munkaidő volt számára beosztható. Ha a munkaszüneti nap pihenőnapra esik, akkor nincs kiesett munkaidő, így értelemszerűen díjazás sem jár a munkaszüneti napra.(Kéziratzárás: 2022. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Köztisztviselői nyugdíjba vonulás

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalunk köztisztviselője 2022. XI. hó 29-én tölti be az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, és nyugdíjba is szeretne vonulni. Az utolsó két hónapra szeretné kérni a munkavégzés alóli felmentését, melyhez hivatalunk is hozzájárulna. Hogyan lehetne ezt megtenni? Aszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén melyik nappal tehető ez még meg, 2022. XI. 28. vagy 2022. XI. 29.? Lemondás esetén szintén mely dátummal tehető ez meg, illetve a lemondási idő 2 hónapjára mentesíthető-e a munkavégzés alól? Érintheti-e bármelyik felet hátrányosan, ha a köztisztviselő jogviszonya nem a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján szűnik meg, hanem a 60. § (2) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkáltató és a köztisztviselő a törvény erejénél fogva való megszűnést szeretnék elkerülni, de meg kívánják szüntetni a nyugdíjazásra tekintettel a jogviszonyt, valóban két lehetőségük van: egyrészt a köztisztviselő lemondása, másrészt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Helyettesítési díj – a kezdőnap

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatot lát el. A munkaügyes kolléga szerint a Kttv. 52. §-ának (6) bekezdése alapján nem jár helyettesítési díj, csak 30 nap után. Felhívtam a figyelmét, hogy nem munkaköri kötelezettsége a feladat ellátása, de ragaszkodik hozzá, hogy csak 30 nap után jár a helyettesítési díj.
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti [Kttv. 52. § (2) bek.]. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár [Kttv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Személyi illetmény – a besorolás szerinti díjazásnál alacsonyabb összegűvé válhat

Kérdés: Egy köztisztviselőnk év elején személyi illetményben részesült. A köztisztviselő júniusban középfokú nyelvvizsgát tett, a besorolás szerinti illetménye a nyelvpótlékkal együtt magasabb lenne a jelenlegi illetményénél. Ki lehet-e léptetni a személyi illetményből év közben, vagy arra csak jövő márciusban van lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 235. §-ának (2) bekezdése alapján a személyi illetményben részesülő köztisztviselőnek pótlék nem fizethető, így helyesen állapították meg, hogy a személyi illetményen felül az idegennyelv-tudási pótlék sem fizethető ki. Ugyanakkor a tárgyév elején...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Felmentés kérelemre – amikor nem jár végkielégítés

Kérdés: Ha igényeltem a nők 40 évi munka után járó nyugdíjazását, ilyenkor jár-e 17 év után végkielégítés? Ha február 1-jétől számolták a felmentési időmet, és 2019. április 16-tól felmentés alatt vagyok a munkavégzés alól, ebben az esetben az alapilletményen kívül a munkáltató fizethet részemre más juttatást is, például pénzt illetményemelés formájában?
Részlet a válaszából: […] Bár kérdésében nem írja meg, milyen jogviszonyban áll a közszférán belül, az "alapilletmény" megemlítése a Kttv. hatálya alatti közszolgálati vagy az e törvény hatálya alatt kormányzati szolgálati jogviszonyra utal. A Kttv. – de akár csak a Kit. és a Kjt. szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.
1
2
3