Jutalmazás és hátrányos megkülönböztetés

Kérdés: Egy önkormányzati óvodában dolgozom dajkaként. 2021. október végén lezsibbadt a jobb kezem, ezért nem tudtam dolgozni, táppénzre kellett mennem. A kézsebészeten megállapították, hogy alagútszindrómám van, és sürgősen meg kell műteni. 2022. februárban megműtötték a kezemet, ezután rehabilitációra kellett járni. 2022. június 1-én mentem vissza dolgozni. Decemberben a munkáltató jutalompénzt osztott, amiből én csak a felét kaptam, azzal az indokkal, hogy táppénzen voltam. Ez szerintem hátrányos megkülönböztetés. 2021-ben a kolléganőmmel két hónapig dolgoztunk napi tíz órában, emberhiány miatt, ami elvileg szabálytalan! A pluszórákat csúsztatásban kaptuk meg, de abban az évben is volt jutalom, mégsem kaptunk több pénzt, mint a többiek. Szerintem ez hátrányos megkülönböztetés.
Részlet a válaszából: […] ...között a munkaterhet és a munkateljesítmény szerinti differenciálást érvényesítő szempontok (BH 2013.348). A jutalom tehát "adható" díjazás, amelynek feltételeit a munkáltató mérlegeléssel határozza meg. Korlátját állítja ugyanakkor ennek az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Jutalom rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak

Kérdés: Ha rokkantsági ellátásban részesülök, a munkáltatóm adhat-e valamilyen formában jutalmat, ha a többi kollégám minden hónapban kap mozgóbért?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági ellátás egyáltalán nem érinti a munkaviszonyban kapott díjazást; az összefüggés fordított, azaz amennyiben a rokkantsági ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Céljutalom közalkalmazottaknak

Kérdés: 2012-ben 17 közalkalmazottunk részesült céljutalomban. Az idén – gazdasági okokból – szeretnénk megszüntetni ezt a juttatást. Milyen lépé­sei vannak ennek?
Részlet a válaszából: […] ...annyit kér számon, hogy a munkáltató az előre meghatározott feladat teljesítésekor kikötött feltételeket tartsa be.Még egy lehetséges díjazási formát takarhat a céljutalom, a Kjt. szerinti keresetkiegészítést. A közalkalmazottat a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...fél mondattal utal arra, hogy valószínűleg amunkáltató a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapjánfizeti a pluszdíjazást. A teljesítménydíj elnevezés arra enged következtetni,hogy ezt a juttatást a munkavállalók a teljesítményük arányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Egyenlő bánásmód sérelme – jogorvoslati lehetőségek

Kérdés: Mit tehet, aki úgy gondolja, hogy a munkahelyén nem egyenlő mércével mérik a munkavállalókat, és ezáltal sérülnek a jogai? Például ha az egyik alkalmazott napokon át nem kap feladatot, azonban jár neki jutalom, és munkaidő alatt tanulni is elmehet. Munkaügyi bírósághoz lehet fordulni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy természete alapján indokoltak.Az Mt. 142/A. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő,illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során azegyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.