Eljárás a munkavállaló nem megfelelő azonnali hatályú felmondása esetén

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló azonnali hatályú felmondást közöl a munkáltatóval írásban (már nem próbaidős), azonban az indokolást nem tartalmaz, vagy ha tartalmaz is, az nem felel meg az Mt. 78. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak (pl. munkatársakkal való konfliktus az indok), akkor milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a munkaviszony-megszüntetés jogcímének tisztázása érdekében, ha a bírósági eljárást szeretné elkerülni? Tekintheti-e ezt ettől függetlenül egy azonnali hatályú felmondásnak azzal, hogy az Mt. 78. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül hagyja? Vagy elutasítja az azonnali hatályú felmondást, és a munkavállaló általi jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek veszi? Van-e lehetőség ez utóbbi megoldásra akkor is, ha a munkáltató nem kívánja megfizettetni a 84. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló szándékát, ám nem ért egyet az abban foglalt indokokkal, ezért a törvény szerint járó juttatásokat (felmentési időre eső díjazás, végkielégítés) nem fizeti meg. Ha a munkavállaló ezekre mégis igényt tart, akkor neki kell munkaügyi pert indítania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondáshoz kapcsolódó járandóságok

Kérdés: Egyik munkavállalónk azonnali hatállyal felmondott. A vezetőség ezt tudomásul vette, és jogszerűnek fogadta el. Öt éve dolgozott nálunk, és úgy tudom, hogy ilyen esetben végkielégítés is jár neki, illetve felmondási idő is. Viszont ha azonnali hatállyal mondott fel, hogy számolok neki felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megállapítható, hogy a munkavállalói azonnali hatályú felmondás folytán a munkavállalót nem a felmondási időre illeti meg díjazás, hanem csupán arra az időre, melyre munkáltatói felmondás esetén fel lett volna mentve a munkavégzési kötelezettsége alól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás – indokolás és határidő

Kérdés: Asszisztens vagyok egy kisvállalkozásnál. Az elmúlt három hónapban azt tapasztaltam, hogy minden hónapban késett a munkáltatóm a fizetésem kiadásával. Először csak egy hetet, a következő hónapokban már több mint két hetet. Emellett folyamatosan túlóráznom is kell, de mindig arra utasítanak, hogy a nyilvántartásban úgy írjam be, mintha napi nyolc órát dolgoznék. Mit tehetek ebben az esetben? Fel tudok-e mondani ezen okok miatt úgy, hogy valamilyen módon megkapjam az engem illető végkielégítést, hiszen már hét éve a cégnél dolgozom? Ha igen, akkor vonatkozik-e rám valamilyen határidő?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyból származó lényeges kötelezettsége, hogy a munkavállaló részére munkabért fizessen, ideértve a rendkívüli munka díjazását is. Így ezen kötelezettség jelentős mértékű megszegése esetén a munkavállaló megalapozottan élhet munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Szabadságmegváltás – a távolléti díj számítása

Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?
Részlet a válaszából: […] ...utólag adjon ki szabadságot az igazolatlan távollét idejére, ilyenkor is kötelező a pénzbeli megváltás. Megjegyezzük, hogy ennek a díjazás szempontjából nincs jelentősége, mivel ha a munkavállaló a munkaidejében nem áll a munkáltató rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.