10 talált cikk az egyenlő bér elve , adó , munkavégzés , díjazás kifejezésre

Kérdés: Állásajánlatot kaptam egy Budapesten működő nemzetközi iskolából, angol, német és spanyol nyelveket oktattam volna több korosztálynak. Már az interjú során megemlítették, hogy nem tudnak olyan fizetést felajánlani, mint a külföldről érkezett "expat" tanároknak, mivel nem külföldről jelentkeztem. "Ha Angliából jelentkezett volna, más lenne a helyzet", hangzott el. A felajánlott fizetés kb. 50%-kal lett volna alacsonyabb, mint a külföldről érkezett tanároké. Én ezt rendkívül méltánytalannak érzem. Ilyen esetben mi a jogi helyzet?

Kérdés: Cégünknél ismét munkavállalókat veszünk fel, és természetesen próbaidőt is ki fogunk kötni a munkaszerződésekben. Mivel nem tudjuk előre, hogyan dolgoznak, bele is kell tanulniuk a munkafolyamatokba, ezért nem fognak olyan hatékonysággal dolgozni, ahogyan a többiek. Jogszerűen megtehetjük-e, hogy amíg a próbaidő tart, addig nem fizetünk ugyanannyit nekik, mint a korábban már ugyanazt a munkát ellátó munkavállalóknak?

Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?

Kérdés: Ha van több, azonos munkakörben, nagyjából azonos feltételek mellett dolgozó munkavállalónk, akkor részükre azonos bért is kell fizetnünk? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállalók az állásinterjúkon eltérő jövedelmi igényt jelölnek meg, és így eltérő összegekben is állapodunk meg velük? Ez ilyenkor sérti az egyenlő bér elvét?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében is foglalkoztatunk munkavállalókat belső állományunk mellett; munkavégzésüket az egyenlő bér elve alapján azonos értékűnek tekintjük, ugyanolyan díjazásban részesülnek. Van kollektív szerződésünk, amely szerint vasárnapi pótlék egy munkavállalónak sem jár. A kölcsönzött munkavállalók részére akkor most kell fizetni vasárnapi pótlékot, vagy sem?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatunk munkavállalókat. A társaságnál szokásos, hogy bizonyos munkavállalókat egy adott értékelési rendszer alapján, kérelemre üdültetésben részesítünk a vállalati üdülőben, a szociálisan hátrányosabb családokat támogatandó. A kölcsönzött munkavállalók közül most többen jelezték, hogy mivel egy évnél régebben dolgoznak a társaságnál, szeretnék ők is igénybe venni az üdülést. Kötelező ezt biztosítanunk a számukra? A munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján kölcsönvevőként semmilyen juttatást nem nyújtunk közvetlenül, mivel épp az adminisztratív feladatoktól akartuk megszabadulni.

Kérdés: Kölcsönvevőként több kölcsönbeadótól is igénybe veszünk munkavállalókat, és előfordul, hogy ugyanazon személy másik cégen keresztül kerül vissza hozzánk egy idő elteltével. Velük szemben milyen módon kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, és kinek kell ezt figyelnie?