Bejelentési kötelezettség utólagos teljesítése

Kérdés: Egy kft. négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül, feketén foglalkoztatta nyugdíjas cégvezetőjét, aki nyugdíjazásáig teljes munkaidőben látta el feladatait. A munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi hatóság megállapította a feketefoglalkoztatást, és jogerős határozatban kötelezte a munkáltatót, hogy tegyen eleget az Art.-ben előírt bejelentési kötelezettségének. A cégvezetőt a jogellenes foglalkoztatás miatt törölték a cégnyilvántartásból. A kft. ügyvezetője négy és fél évre visszamenőleg 3910-es FEOR-szám alatt részmunkaidős munkaviszonyban, napi 2 óra munkaidős foglalkoztatásban, nyugdíjasként, legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő bérminimumon jelentette be a nyugdíjas volt cégvezetőt, és az évekig elmulasztott járulékfizetési kötelezettségének ez alapján tett eleget. A cégvezető nyugdíjaskénti munkába állása előtt nem kötöttek megállapodást írásban a részmunkaidős foglalkoztatásról, csak a munkaügyi ellenőrzést követően, a cégvezetői tisztség megszűnése után került sor visszamenőlegesen a munkaszerződés megkötésére négy és fél éves határozott időre. Jogszerűen járt-e el a kft., amikor évekre visszamenőleg napi 2 órás részmunkaidőre jelentette be a cégvezetőt a munkaügyi hatóság jogerős, bejelentésre kötelező határozata alapján? Mentesülhet-e az éveken át feketén foglalkoztató cég ezzel a "trükkös" bejelentéssel a közteherviselés háromnegyed részének megfizetésétől? Az Mt. szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén arról a munkakezdés előtt írásban meg kell állapodni. A részmunkaidős foglalkoztatás az általánostól eltérő, kivételes lehetőség, az megállapodáson alapulhat. A nyugdíjas cégvezetővel munkába állása előtt nem állapodtak meg a részmunkaidős foglalkoztatásról. Jól gondolom, hogy ebben az esetben csak teljes napi munkaidőre – napi 8 órára – jelenthette volna be a munkáltató visszamenőlegesen a cégvezetőt, és az elmulasztott járulékokat is a teljes munkaidős foglalkoztatást alapul véve kellett volna megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján a munkáltató négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül foglalkoztatta a munkavállalót, aki teljes munkaidőben dolgozott nála. A munkáltatónak a munkaügyi hatóság határozata értelmében teljesítenie kellett az Art.-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint toborzási feladatok elrendelése

Kérdés: Egy szakközépiskolában dolgozom angol nyelvtanári munkakörben. Az igazgatóm megbízott, hogy lássam el a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakört. Külön díjazást ezért nem kapok. Hiába mondtam, hogy nincs megfelelő végzettségem a feladat ellátásához, az igazgató azt felelte, választhatok, vagy ez, vagy inkább az iskolának toborzókörútra megyek a saját kocsimmal és a saját benzinköltségemre a megyében. Két kiskorú gyermekem van, ez még rosszabb helyzetbe hozna. Mit tehetek ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] A pedagógus számára a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakör ellátása a kinevezésében vagy a munkaszerződésében (a továbbiakban: munkaszerződésben) szereplőhöz képest eltérő munkakört jelent, amely ellátása az Mt. 53. §-ának (1) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Részmunkaidős munkavállalónak járó szabadság

Kérdés: 6 órás munkaidőre, egy évben mennyi szabadság jár egy 58 éves munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...azonos számú munkanapnyi szabadság jár részére. A rész- és a teljes munkaidő közötti különbség egyedül a szabadságra járó díjazásban jelenik meg. A részmunkaidős munkavállalót egy munkanap szabadságra a rész- és a teljes munkaidő arányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaidő és az arra járó bér lesz. Azaz ha már megtörtént a munkaszerződés módosítása, akkor az alacsonyabb, napi 6 órára járó díjazást kell figyelembe venni.A kérdés szerinti számítás tehát a fenti feltételekkel helyes. Megjegyezzük, hogy mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Alkalmi munkavállalás és a munkaviszony

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYED-en van. Foglalkoztathatjuk-e alkalmi munkavállalóként hétvégenként, vagy csak munkaviszonyban lehet nálunk?
Részlet a válaszából: […] ...sem jár azonban GYED – egyéb jogszabályi rendelkezések mellett -, ha a jogosult a gyermek egyéves kora előtt bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Részmunkaidős munkavállaló átlagkeresete

Kérdés: Munkavállalónknak felmondtunk, és ki kell számolnunk a felmondási időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetét. A felmondást megelőzően 2 hónappal azonban szerződését módosítottuk, és részmunkaidőben foglalkoztattuk, remélve, elkerülhetjük az elküldését, de most sajnos olyan helyzetbe került a cég, hogy mégis erre kényszerültünk. Az átlagkereset-számításnál a korábbi, teljes munkaidős bérét vagy a részmunkaidőst kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonya) kifizetett munkabéridőarányosan számított átlaga jár. Munkabéren valamennyi, a munkavégzésellenértékéül kifizetett díjazást érteni kell (pl. a bérpótlékokat, vagy a jutalmat,prémiumot is).Különös szabály vonatkozik ugyanakkor –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően

Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?
Részlet a válaszából: […] ...részmunkaidős, haehhez Ön is hozzájárul. Ha módosítják a munkaszerződést 2009. január 1-jével, az eztkövetően kiadott szabadság díjazása a következőképpen alakul: Az Mt. 151. §-a(2) bekezdésének e) pontja alapján a rendes szabadság időtartamára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Diákmunkát végző munkavállalók szabadsága

Kérdés: Gimnazista fiunk (17 éves) még a nyári szünet alatt diákmunkát vállalt két hónapra. Felszolgálóként dolgozott heti öt napon, napi négy órában. Munkaszerződésében nem szerepelt, hogy szabadságra lenne jogosult. Munkáltatója állítása szerint részmunkaidőre és ilyen rövid munkaviszonyra nem jár szabadság. Valóban igaza van a munkáltatójának?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanolyan mértékű szabadságra jogosult, minta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók. A különbség a szabadságidejére járó díjazásban van: ugyanúgy, mint a munkabér, a szabadság idejérejáró távolléti díj is a munkaidővel arányos időre jár (azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.