Letiltás foganatosítása munkaviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...járó távolléti díj is.A munkabérből letiltás során az a tény, hogy a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésekor nem a "szokásos" havi díjazásában, hanem felmentési időre járó díjazásban és végkielégítésben is részesül, nem arra ad lehetőséget, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Közös megegyezés – a foglalkoztató nyomására

Kérdés: A foglalkoztató nyomására közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyom. A kifizetés csak a havi fix bérrel, nem a jövedelem alapján történt, noha a jövedelmem kétszerese volt az alapbéremnek. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló követelés – ha a közös megegyezéskor arról állapodott meg a munkáltatójával, hogy ez nem képezi alapját az Önt megillető díjazásnak – minden valószínűség szerint nem érvényesíthető. A közös megegyezést csak legfeljebb 30 napon belül, és kizárólag ún...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszából: […] ...olyan munkaviszony áll fenn, melynek keretében, különmegállapodás alapján, 2016 decemberétől szakvezetői munkakört lát el többletdíjazás ellenében. Az Ön által leírtakból megállapítható, hogy a munkabérét a munkáltató vélhetően 2017 júliusában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Felmentési idő és végkielégítés nyugdíjazás esetén

Kérdés: A munkavállaló 2017 júliusában menne nyugdíjba. Kötelező-e biztosítani a leendő nyugdíjas részére a felmentési időt, vagy amennyiben az utolsó napig is dolgozna, akkor a munkáltatónak meg kell-e váltani azt, hasonlóan a szabadságmegváltáshoz? Ha a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésének napjáig dolgozik, azaz nem mentesül a munkavégzés alól, akkor a leendő nyugdíjasnak jár-e végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A felmentési id ő biztosításának szükségessége egyedül attól függ, hogy mi a munkaviszony megszüntetésének módja, illetve melyik fél szünteti meg azt. Ha a munkáltató közöl felmondást a munkavállalóval, köteles ő t legalább a felmondási id ő felére a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondáshoz kapcsolódó járandóságok

Kérdés: Egyik munkavállalónk azonnali hatállyal felmondott. A vezetőség ezt tudomásul vette, és jogszerűnek fogadta el. Öt éve dolgozott nálunk, és úgy tudom, hogy ilyen esetben végkielégítés is jár neki, illetve felmondási idő is. Viszont ha azonnali hatállyal mondott fel, hogy számolok neki felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megállapítható, hogy a munkavállalói azonnali hatályú felmondás folytán a munkavállalót nem a felmondási időre illeti meg díjazás, hanem csupán arra az időre, melyre munkáltatói felmondás esetén fel lett volna mentve a munkavégzési kötelezettsége alól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Végkielégítés összege mozgó bér esetén

Kérdés: Három éve áll fenn a munkaviszonyom egy kereskedelmi kft.-nél, de a telephelyünket a jövő hónapban bezárják. A főnököm közös megegyezéssel akarja megszüntetni a munkaviszonyt, de én nem akarok belemenni. A bérezésem eddig ugyanis úgy történt, hogy mindig kaptam a garantált bérminimumnak megfelelő alapbért és emellett teljesítményemtől függő mozgó bért is. A közös megegyezésben a főnököm 122 000 Ft összegű végkielégítést akar fizetni, azt mondja, hogy ennyit kapnék akkor is, ha felmondana, ezért fogadjam el, mert a közös megegyezés nekem is jó. Szerintem nem tisztességes, hogy csak az alapbért számítja be a végkielégítésembe. Ha felmondana, valóban akkor is csak ekkora végkielégítésre lennék jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.Mindezek alapján megállapítható, hogy mivel mozgó bére nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Egészségügyi alkalmatlanság – mint felmondási ok

Kérdés: 19 éve nálunk dolgozó munkavállalónk egy éve táppénzen van, de lejárt a táppénzre való jogosultsága. Az üzemorvos azonban munkára alkalmatlannak találta. Mi a teendő ebben az esetben? El kell küldenünk, mert nem foglalkoztathatjuk? Ez esetben jár neki a négyhavi végkielégítés, a 30+40 nap felmondási idő? Ha nem foglalkoztathatjuk, mentesíteni kell hetven napra a munkavégzés alól, nem csak a felére; vagy esetleg ettől el lehet tekinteni, és azonnali hatállyal meg lehet szüntetni a munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...f) pont]. Így helytálló a számításuk, hogy esetünkben a felmondási idő tartama hetvennapos lesz. A felmondási időre munkavállalójuknak díjazás nem jár. Egyrészt mert nem végezhet munkát, másrészt az Mt. 70. §-ának (1) bekezdése alapján ugyan a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Szabadságmegváltás – a távolléti díj számítása

Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?
Részlet a válaszából: […] ...utólag adjon ki szabadságot az igazolatlan távollét idejére, ilyenkor is kötelező a pénzbeli megváltás. Megjegyezzük, hogy ennek a díjazás szempontjából nincs jelentősége, mivel ha a munkavállaló a munkaidejében nem áll a munkáltató rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör díjazása

Kérdés: Ha egy munkakör középfokú iskolai végzettséget igényel, de aki a munkakört betölti, csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik (régi dolgozó, aki évekkel ezelőtt lett felvéve, amikor még nem volt elvárás a középfokú végzettség), a minimálbér vagy a garantált bérminimum legyen a fizetendő legalacsonyabb alapbére 2013. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló olyan munkakörben végez munkát, ahol jogszabály alapján a munkakör betöltésének feltétele a középfokú iskolai végzettség, jogszabályba ütközés miatt érvénytelen (semmis) a munkaszerződés, ha a munkavállaló csak általános iskolai végzettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díj számítása

Kérdés: Egyik munkavállalónknak 2013. január 2-án felmondtunk. 2007. november 22-től állt munkaviszonyban, így a felmondási ideje 30+15 nap, és 2 havi végkielégítés jár neki. A felmondási idő teljes tartamára felmentettük a munkavégzés alól. A felmondási időt és a végkielégítést távolléti díjjal számoltuk el. Kérdésünk a távolléti díj számításával kapcsolatos. A munkavállaló alapbére 180 000 Ft/hó, 2012. július 1-jétől 2012. december 31-ig 60 283 Ft teljesítményprémiumot kapott. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló a törvény szerint a távolléti díj számításához irány­adó hat hónapos időszakban betegszabadságon, táppénzen, illetve gyermekápolási táppénzen volt, az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák száma 104 óra. Mennyi lesz a távolléti díj összege?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét. A kérdésben említett teljesítményprémium – még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.
1
2