Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
Részlet a válaszából: […] ...és a munkavállaló társadalombiztosítási jogállását is érintené, és nem csak a pénzbeli ellátások mértékére lenne hatással.A biztosítási jogviszony szünetelése legfeljebb a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés okán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Betegség, baleset sztrájk idején

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...Így a sztrájkban való részvétel idejére táppénz vagy baleseti ellátás nem folyósítható, az e napon bekövetkező baleset – aktív biztosítási jogviszony hiányában – nem minősülhet üzemi balesetnek. A betegszabadság kapcsán abból kell kiindulni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetése

Kérdés: Közfoglalkoztatottként dolgoztam, 2017. március 6-ától betegállományba kerültem, és folyamatosan táppénzen voltam. 2017. november 9-én kórházi kontrollon voltam, majd november 10-én a háziorvos a beutalót kiadta a CT-re, az orvos ekkor még táppénzes papírt nem adott. December 6-ára kaptam időpontot, december 7-től február 28-ig kórházban feküdtem. Ez idő alatt – valószínű a közfoglalkoztató kérésére – 2017. október 31-én "keresőképessé váltam", és az ezután következő időszakot igazolatlan távollétként kezelték. A következő időpontra már családtagom ment a táppénzes papírért, melyet az asszisztens kiadott, de nem közölte vele, hogy keresőképes vagyok. Jogviszonyomat 2017. október 31-én megszüntették azonnali hatállyal, felszólítást előtte sem szóban, sem írásba nem kaptam. 2017. december 19-én egy közalkalmazottal kiküldték aláírásra boríték nélkül a közfoglalkoztatási szerződést, de kórházi kezelésem miatt családtagommal íratták alá (ő a saját nevét írta az iratra). A munkavállaló helyett más is aláírhatja-e a szerződést? Családtagom nevével érvényes-e a szerződés felmondása? A szerződés megjegyzésébe indokként beleírták, hogy nem vettem fel a munkát, illetve magatartási problémákat tüntettek még. Sztrókos betegként, elferdült szájjal, alig mozgó kézzel milyen magatartást gyakorolhattam volna? Így váratlanul itt maradtam a kórházi ágyon társadalombiztosítási jogviszony és fizetés nélkül. Hova fordulhatok egyáltalán, van-e még rá idő?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban rögzíteni kell, hogy az esetben leírt tényállás nem minden tekintetben kellően világos ahhoz, hogy kétséget kizáróan állást tudjunk foglalni az abban felvetett kérdésekről. Így például nem ismerjük az említett táppénzes papírok, az azonnali hatályú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Biztosítási jogviszony megszakadása fizetés nélküli szabadságnál

Kérdés: A szolgálati időm alatt, ami kb. 44 év, többször voltam fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadságok időtartama csak egyszer haladta meg a 30 napot, a többi esetben ennél rövidebb idő volt. Tudomásom szerint csak a 30 napot meghaladó esetben szűnik meg a biztosítási jogviszony, és ez kiesik a szolgálati időből. Kérdésem az, hogy a 30 napot meghaladó napok kiesése minden egyes alkalomra, vagy mindig egy aktuális teljes évre, vagy a teljes munkaviszonyban eltöltött időre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelemkifizetés nem történt [Tny. 42. § (1) bek.]. Tehát nem a fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Kárigény érvényesítése munkabaleset okán

Kérdés: Kiküldetésben dolgoztam magyar húsipari területen működő vállalkozásnál külföldön. Más által okozott munkahelyi balesetet szenvedtem. Baleseti jegyzőkönyvet nem készítettek Németországban. Hazaküldtek Magyarországra ingyenes orvosi ellátás és táppénzre vétel miatt. Két nap múlva a munkáltatóm megszüntette a munkaviszonyomat, amiről csak két hónap múlva tájékoztatott. Azon idő alatt a táppénz folyósítását megszüntették, mivel a munkaviszonyom, biztosítási jogviszonyom megszűnt. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...287. § (1) bek. b) pont]. Amennyiben a munkáltató munkaviszonyának megszűnését téves időpontra jelentette be, és ezért a társadalombiztosítási jogviszonya, valamint az annak alapján folyósított ellátása megszűnt, amiből kár érte, akkor kártérítésre lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.