Nyugdíjas közalkalmazott – foglalkoztatás csak a nyugdíj szüneteltetésével

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott élelmezésvezetőnk a nyugdíjkorhatárt még nem érte el, de a 40 éves jogosultsági idejére tekintettel jogosultságot szerzett a nők kedvezményes nyugdíjára. Szeretnénk a nyugdíjast továbbfoglalkoztatni a nyugdíj folyósításának szüneteltetése nélkül. Hogyan tudnánk őt alkalmazni, milyen feltételekkel (pl. megbízási szerződéssel)?
Részlet a válaszából: […] ...Tny. 18. §-ának (2a)-(2d) bekezdései alapján az ún. "nők 40" nyugdíj igénylésének nem feltétele a biztosítási jogviszony (közalkalmazotti jogviszony) megszüntetése, csak az előírt jogosultsági idővel való rendelkezés. Más kérdés, hogy bizonyos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Első számú vezető munkaviszonyának megszüntetése nyugellátás érdekében

Kérdés: Egy szervezet választott első számú vezetője, akit 2014-2019 közötti időszakra választottak meg, ez év szeptember 27-én éri el a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A választott tisztségviselő úgy gondolja – mivel rá kereseti, illetve nyugdíjkorlát nem vonatkozik –, hogy a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően határozatlan időre szóló munkaviszonyát a felette munkáltatói jogot gyakorló testülettel egyetértésben közös megegyezéssel megszünteti, majd 2 nap múlva, szeptember 30-án újra – a hatáskörében illetékes testület egyetértésével – munkaviszonyt létesít. Ez az elképzelés teljesen törvényes, azonban zavaró tényezőként merül fel, hogy az adott szervezet alapszabálya azt tartalmazza, hogy az első számú választott vezetői funkciót munkaviszony keretében kell ellátni. A leírt esetben viszont a munkaviszony megszakításra kerül, és dilemmaként merült fel, hogy a munkaviszony szüneteltetése idején az első számú vezetői funkciót az érintett személy betöltheti-e? A rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a jóhiszeműség és tisztesség elvét figyelembe véve egy 5 éves cikluson belül az ilyen rövid idejű megszakítás lehetséges-e? Törvényes-e, és különösképpen etikus-e, hogy a nyugdíjszerű ellátás igénybevétele miatt az alapszabály előírásaival ellentétesen megszüntetésre kerül a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...teljes nyugdíjra az jogosult, aki – egyéb feltételek mellett – munkaviszonyban, illetve az azzal létrejövő biztosítási jogviszonyban nem áll azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják [Tny. 18. § (2) bek.]. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Nyugdíjas munkavállaló ismételt foglalkoztatása

Kérdés: Cégünknél két fő vezető állású munkavállaló munkaviszonya öregségi nyugdíjba menetelük miatt 2015. április 30. napjával, közös megegyezéssel megszűnt. Melyik nappal köthetek velük, mint nyugdíjas munkavállalókkal, új munkaszerződést ugyancsak vezető állású munkakörre? Kötelezően hány nap megszakításnak kell eltelni a két munkaviszony között? Melyik jogszabály szabályozza ezt? Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, de nem tartozik a közszférába.
Részlet a válaszából: […] ...nyugellátást kíván igénybe venni, a munkaviszonyát valóban meg kell szüntetni, hogy a nyugdíj megállapításának időpontjában ne legyen biztosítási jogviszonya. Ugyanakkor azt jogszabály nem szabályozza munkaviszony esetén, hogy a munkavállaló az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Számításaim szerint 2014. augusztus 15-én megszereztem a negyvenéves szolgálati időt, így megállapodtam a munkáltatómmal, hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom, hogy nyugdíjba mehessek. A nyugdíjfolyósító azonban arról tájékoztatott, hogy nincs meg a szükséges szolgálati időm, mert három gyerme­kemmel összesen kilenc évig voltam otthon, és így csak 31 évet dolgoztam ténylegesen. A határozatot megfellebbeztem, hiszen tudomásom szerint a negyven évbe a TGYÁS, a GYED és a GYES időtartama is beszámít. Viszont addig sem akartam ellátatlanul maradni, ezért megkerestem a korábbi munkáltatómat, hogy létesítsünk ismét munkaviszonyt. A munkáltatóm azonban nem hajlandó visszavenni. Tudni szeretném, hogy ha mégsem vagyok jogosult nyugdíjra, akkor rá tudom-e kényszeríteni a munkáltatót, hogy visszavegyen, hiszen ebben az esetben tévedtem, amikor azt hittem, hogy megvan a szükséges szolgálati időm.
Részlet a válaszából: […] ...GYES és a GYED időtartama azonban nem tekinthető ilyennek.Annak érdekében, hogy a nyugdíj megállapításának időpontjában ne álljon fenn biztosítási jogviszony, a munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntette [Mt. 64. § (1) bek. a) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Biztosításban töltött idő számítása a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjához

Kérdés: 1955-ben született nő az általános szabályok alapján számított 40 év szolgálati idővel rendelkezik. A 40 évből 3 év nappali tagozaton végzett főiskola, a többi munkaviszony. Ugyanakkor jelenleg nincs munkaviszonya, 3 éve őstermelői tevékenységet folytat. A tárgyévet megelőző évben őstermelői bevétele 800 000 Ft. A bevétel 20%-ának 4%-át egészségbiztosítási járulékként, 10%-át nyugdíjjárulékként befizeti. A 37 év munkaviszonyban töltött jogosultsági idő és a 3 év őstermelői tevékenység után jogosult lesz-e a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára? A 40 éves jogosultsági időbe teljes mértékben beszámít-e az őstermelői jogviszony?
Részlet a válaszából: […] A nők 40 éves szolgálati idővel, életkori feltételnek való megfelelés nélküli speciális nyugdíjjogosultságára a beszámítható idők tekintetében is speciális szabályokat állapít meg a Tny. 18. §-ának (2b) bekezdése. E szerint egyfelől a keresőtevékenységgel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Családtag mezőgazdasági idénymunkára történő foglalkoztatása

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkánál az egyenes ági rokont mint egyszerűsített foglalkoztatottat be kell-e jelenteni, kell-e utána társadalombiztosítási járulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nincs ellenérték, nem valósul meg amunkaviszony legfontosabb ismérve: a munkaerő áruba bocsátása. Ez a fajtamunkavégzés nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, tehát a segítő családtagután járulékokat sem kell fizetni.A Tbj-tv. 4. § g) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.