11 talált cikk a betegszabadság , keresőképtelen betegség , adó , betegség miatti keresőképtelenség kifejezésre

Kérdés: A 2599. számú kérdésre adott válasszal szemben, miért értelmezik mégis úgy sokan, hogy jogellenes felmondásnak minősül, ha keresőképtelenség alatt mond fel a munkáltató a munkavállalónak, ezzel pedig a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat? Ugyanis ha keresőképtelenség alatt mondunk fel neki, azt csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatjuk vissza. Vagy ez csak a munkakör megszűnésére, és nem az átszervezésre vagy gazdasági okra hivatkozva történhet meg?

Kérdés: Egyik munkatársunk hosszú ideje táppénzen van, 2015-ben eddig gyakorlatilag csak öt hetet dolgozott tavasszal. A munkaköre természete olyan, hogy ilyen hosszú kiesések mellett nem lehet érdemben ellátni, ezért szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát. Lehet a felmondásunk indoka a hosszú betegség?

Kérdés: 1958 áprilisában születtem. Munkáltatóm a Kttv. hatálya alá tartozik. A 40 éves szolgálati időmet 2016. április 15-én érném el. Jelenleg betegállományban vagyok. 2015. március 20-án lesz egy éve, hogy megbetegedtem, tehát hamarosan vissza kellene mennem dolgozni, de még nem vagyok olyan állapotban. Hogyan tudnám "kihúzni" a nyugdíjig, mert nem szeretném leszázalékoltatni magam a hátralévő egy évre?

Kérdés: 1966. február 13-tól dolgozom az egyik egyetem atomfizikai tanszékén, 2000. április 4-től már mint nyugdíjas, teljes munkaidőben és változatlan munkakörben. 2011. december 15-én kórházba kerültem, súlyos műtéten estem át, és csak 2012. február 23-án jöttem ki. 2012. évi 15 nap betegszabadságomat letöltöttem, jelenleg is táppénz nélküli keresőképtelen vagyok (amit a háziorvos igazol). Ha a közalkalmazotti jogviszonyomat a betegségem miatt a munkáltató megszünteti, jár-e részemre felmentési idő és valamiféle anyagi juttatás?

Kérdés: Abban kérem a segítségüket, hogy aki az új Munka Törvénykönyve bevezetése előtt táppénzes állományba került, arra hogyan vonatkozik a törvény? Táppénzes állománya alatt közölhető-e felmondása, és annak letelte után elbocsátható-e?

Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?

Kérdés: Miként járjunk el, ha munkavállalónk munkaviszonya augusztus 31-én megszűnt, de több napot volt betegszabadságon idén, mint amennyi időarányosan járt volna? Betegszabadságra vagy táppénzre jogosult a részére járó időarányos betegszabadságnapok túllépése esetén? Ha táppénzre jogosult, hogyan igényelhetjük tőle vissza a jogosulatlanul igénybe vett, a betegszabadságra járó díjazást?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezés következtében rendes felmondással szüntettük meg, melyet június 2-án közöltünk vele. A munkavállaló március 21. és május 25. között keresőképtelen beteg volt. Most perrel fenyeget minket, állítása szerint ugyanis nem mondhattunk volna fel neki, mivel az Mt. 90. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak a felmondási védelem időtartamának elteltét, vagyis a keresőképtelen betegség lejártát követő harminc nap elteltével lehetett volna közölni vele a felmondást. Önök szerint valóban jogellenes volt ez alapján a rendes felmondás?