Határozott idejű munkaviszony – a munkáltatói felmondással történő megszüntethetőség feltételei

Kérdés: Cégünknél vezetőváltás volt nemrég. Az iratok átadását követően tapasztaltam, hogy a korábbi ügyvezető néhány "bizalmi" pozícióban lévő munkavállaló munkaszerződését határozott idejűre módosította. Most e személyek munkaviszonyát meg kellene szüntetnem. Természetesen akinek jár, annak a végkielégítést is kifizetném, de nem tudom, hogy van-e lehetőségem felmondással megszüntetni ezeket a határozott idejű munkaviszonyokat, ha esetleg a közös megegyezésbe nem mennek bele. Ebben kérem állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a régi Mt.-től eltérően már lehetővé teszi, hogy a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt is megszüntesse felmondással. Ugyanakkor pontosan meghatározza, hogy ekkor munkáltatói felmondásra milyen okból kerülhet sor. Ebben az esetben sem elegendő azonban csupán a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Vezetői követelés besorolása a felszámolás során

Kérdés: Felszámolóként a felszámolás alatt lévő cégnél meg szeretném szüntetni a gazdasági igazgató munkaviszonyát. Az érintett személy együttes cégjegyzési joggal bír, a fizetése meghaladja a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, de nem ő az ügyvezető helyettese, és nem szerepel a munkaszerződésében, hogy vezető állású munkavállaló lenne. A fenti adatok, illetve a munkakörének bizalmi jellege és a munkaköri megnevezés azonban arra enged következtetni, hogy vezető állású, ezért szerintünk a bér jellegű követeléseit "H" kategóriába kell sorolnunk, amire azonban jelenleg nincs fedezet. Helyesen gondoljuk, hogy követelését a vezetői beosztása szerint kell besorolnunk a hitelezői követelések közé?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni [210. § (3) bek.]. Akkor is, ha az érintett az "A" kategóriába kerül besorolásra a hitelezők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Munkáltatóváltás azonos fenntartójú költségvetési intézmények között

Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...ami számára felmentés esetén jár, vagy amiben a felek a közös megegyezésben megállapodtak, és az új munkáltatónál "újraindul" (a besorolás és a jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő kivételével) a jogosultságokat megalapozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Illetménypótlékra való jogosultság keresőképtelenség alatt

Kérdés: Óvoda vezetője vagyok, vezetői pótlékot kapok. Július 16-tól betegszabadságon, majd táppénzen voltam. Hogyan érinti a vezetői pótlékom mértékét ez az időszak?
Részlet a válaszából: […] ...kell foglalni". A Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése értelmében továbbá a kinevezési okmánynak "tartalmaznia kell a közalkalmazott (...) besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét". Általánosságban leszögezhető: mindaddig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.