Szabadság – arányosítás a jogviszonymegszűnés okán

Kérdés: A köztisztviselőnek a tárgyévet megelőző évről (2020) 9 nap ki nem adott szabadsága van. AKttv. 104. §-ának (5) bekezdése alapján a tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja. Ennek értelmében a köztisztviselő tárgyévi szabadsága: 25 munkanap alapszabadság és 11 munkanap, a besorolása szerinti pótszabadság, valamint az előző évről áthozott 9 munkanap ki nem adott szabadság. A tárgyévben (2021) összesen így 45 munkanap szabadság illeti meg. A köztisztviselő 2021. július 3. napjától nyugdíjra lesz jogosult. A Kttv. 106. §-ának (1) bekezdése alapján a köztisztviselő részére, ha jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Jelen esetben a 2021. január 1. és július 2. közötti időszakra, az időarányos szabadság számításnál a tárgyévet megelőző (2020. évről áthozott), de a Kttv. rendelkezései szerint a tárgyévi szabadsághoz hozzászámított 9 munkanapot is arányosítani kell a jogviszony megszűnésekor, vagy az külön kezelendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A 2021. január 1. és a jogviszony megszűnésének dátuma (2021. július 2.) közötti időszakra járó időarányos szabadság számításánál a tárgyévet megelőző évről (2020. évről) áthozott, de a Kttv. rendelkezései szerint a tárgyévi szabadsághoz hozzászámított 9 munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Közszolgálati jogviszony közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulása

Kérdés: A megyei jogú város közgyűlése alapított egy költségvetési szervet, amely olyan feladatot lát el, ami korábban a polgármesteri hivatalhoz tartozott. Jól gondolom, hogy azok a köztisztviselők, akik ezt a feladatot végezték a polgármesteri hivatalban, jogviszonyváltással kerülhetnek át az újonnan létrehozott szervhez, mint közalkalmazottak [Kttv. 72. §-a és 229. § (3) bekezdése alapján]? Ha igen, hogyan kell ezt a gyakorlatban végrehajtani? Meg kell szüntetni a hivatalban a köztisztviselők jogviszonyát, és az új költségvetési szervnél kapnak közalkalmazotti kinevezést? A ki nem vett szabadság kifizethető?
Részlet a válaszából: […] ...a köztisztviselőnek az átalakulás időpontjáig a Kttv. alapján járó, ki nem adott szabadságát megváltás helyett a Kjt. szerinti besorolás alapján megállapított szabadságához kell hozzáadni. Az átalakulás napjától számított negyvenötödik napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Közalkalmazott pótszabadsága téves besorolás esetén

Kérdés: Intézményünknél a revízió során kiderült, hogy egy közalkalmazott tévesen volt besorolva. Az előresorolás után az elmúlt három évre visszamenőleg kiszámolt többletszabadságait mikor és hogyan veheti ki a dolgozó? Milyen szabályai vannak ennek?
Részlet a válaszából: […] ...fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg [Kjt. 57. § (1) bek.]. A bírói gyakorlat szerint a helytelen besorolás állapotsérelmet jelent, ezért azt mindaddig vitatni lehet, amíg a sérelmes állapot fennáll (BH1999. 330). Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Szabadsághalmozódás

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...mértéke ugyanis 25 munkanap. Ebből következően a munkáltató az alapszabadság 3/5-ét, azaz 15 munkanapot, és a köztisztviselőnek a besorolásától, illetve egyéb személyes és családi körülményeitől (pl. gyermekei száma, egészségkárosodása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.