Köznevelési dolgozók szabadsága

Kérdés: A Púétv. 132. §-ának (7) bekezdése értelmében, a köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően a köznevelési dolgozók szabadságát 2024. január 1-jétől nem az Mt. szerint kell megállapítani, hanem a Kjt. szerint. A Kjt. 56. §-a szerint a közalkalmazottat – fizetési osztálytól függően – évi 20 vagy 21 munkanap alapszabadság illeti meg, az 57. § (1) bekezdés szerint pedig a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Ugyanakkor a köznevelési dolgozók közalkalmazotti jogviszonya 2024. január 1-jétől az Mt. szerinti munkaviszonnyá alakul át, így már nem lesznek besorolva fizetési osztályba és fokozatba. Hogyan kell így a köznevelési dolgozók szabadságát megállapítani 2024. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...a jogviszonyukra. Ennek egyik eleme a szabadság mértéke. Ahogy arra a kérdés is utal, a Kjt. rendszerében a szabadság mértéke alapvetően a besorolástól függ. Így a köznevelési dolgozót be kell sorolni a Kjt. előmeneteli szabályai szerint, meg kell állapítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Dajkák átsorolása – a végzettség megszerzése folytán

Kérdés: Kolléganőink dajka munkakörben 2015 óta dolgoznak óvodánkban. A gazdasági osztály belső ellenőre a besorolásuk ellenőrzése során hiányosságokat tárt fel, melynek során az egyik dajkát C/11-ből D/5-be, a másik dajkát D/6-ból D/2-be sorolták. A belső ellenőr álláspontja szerint azért volt szükség a besorolások módosítására, mert a "pedagógiai és családsegítő munkatárs" végzettség 2016. évi megszerzése után ez a végzettségük lett a besorolásnál figyelembe vehető legmagasabb iskolai végzettség. A fizetési fokozatok megállapítása során az első dajkánál figyelembe vették az 1992 előtti munkahelyeket, míg a másodiknál csak az óvodai jogviszonyát számították be. Az első dajka 1983-1991 között egy szövőgyárban, 1993-1996 között egy vegyeskereskedőnél dolgozott, majd munkanélküli volt, 2000-2001-ben egy pékségnél volt alkalmazásban, majd 2001-2015 között egy nagy bevásárlóláncnál. A második dajka 2002-ben egy dohányfeldolgozó kft. munkavállalója volt, ezt követően 2003-ig munkanélküli, majd 2003-2006 között egy építőipari vállalkozásnál, utána ugyanannál a bevásárlóláncnál dolgozott, mint a kolléganője. Igaza van-e a belső ellenőrünknek? Ha igen, ez azzal jár, hogy a fizetési fokozatuk csökkenése miatt a két dajka szabadsága is lecsökken?
Részlet a válaszából: […] ...felsőfokú szakképesítésnek (...) kell tekinteni". A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése szerint "a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Pótszabadság csökkenése átsorolás miatt

Kérdés: Az alkalmazásunkban álló közalkalmazott magasabb képesítést szerzett, melyet figyelembe vettünk a közalkalmazotti fizetési osztályba történő besorolás szempontjából, kinevezését ennek megfelelően módosítottuk. Az új, magasabb képesítésnek megfelelően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak értelmében újraszámoltuk. A fizetési fokozata – amely korábban az alacsonyabb végzettségnek megfelelően került megállapításra, így olyan munkaviszonyoknak az időtartama is beszámításra került, amely alatt a közalkalmazott rendelkezett az alacsonyabb képesítéssel, végzettséggel – az új számítás szerint csökkent. Az átsorolt közalkalmazott sérelmezi, hogy a magasabb végzettség megszerzését és az új, magasabb fizetési osztályba sorolást követően a fizetési fokozatának csökkenésével az ehhez kapcsolódó pótszabadsága is csökkent. Helyesen jártunk-e el, vagy a közalkalmazott pótszabadsága nem lett volna csökkenthető? Eltérhet-e egyoldalúan a munkáltató a pótszabadságra vonatkozó szabályoktól a közalkalmazott javára, illetve köthető-e kollektív szerződés ilyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 87/A. § (3) bekezdése a) pontjának alkalmazása valóban vezethet arra az eredményre, hogy olyan, 1992. július 1. után munkaviszonyban töltött időket, amelyeket az alacsonyabb fizetési fokozathoz kapcsolódóan a munkáltató jogszerűen figyelembe vehetett, a magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Egészségügyi szakképesítések megfeleltetése és a besorolás

Kérdés: A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése alapján a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a felsorolt rendeletekben szereplő szakképesítésekre – külön jogszabályok alapján – megszerzett jogosultságok megfeleltetését. Szükséges-e a rendelet alapján mindazon közalkalmazottak átsorolása a D fizetési osztályból az E fizetési osztályba, akik az új megfeleltetés miatt 52-es OKJ-s szakképzettséggel rendelkezve 54-es szakképzettségi jogosultságnak minősülnek? A bértábla összecsúszása következtében az alapilletményen ez nem változtatna egyes ágazatokban, azonban az egészségügyi bértábla alapján ez alapilletmény-növekedést jelentene az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában, és az alapszabadságot 20-ról 21 munkanapra módosítaná.
Részlet a válaszából: […] ...jelzik, amelyek szintén érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhetők meg.A besorolás szempontjából az Eütev. tv. besorolási rendszere a Kjt. szerinti fizetési osztályok rendszerére épül. Ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Illetménypótlékra való jogosultság keresőképtelenség alatt

Kérdés: Óvoda vezetője vagyok, vezetői pótlékot kapok. Július 16-tól betegszabadságon, majd táppénzen voltam. Hogyan érinti a vezetői pótlékom mértékét ez az időszak?
Részlet a válaszából: […] ...kell foglalni". A Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése értelmében továbbá a kinevezési okmánynak "tartalmaznia kell a közalkalmazott (...) besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét". Általánosságban leszögezhető: mindaddig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Igazgatóhelyettes 2011. évi szabadsága

Kérdés: A közalkalmazott vezetők szabadsága – amely a 2010. január 1-jei módosítás óta kevesebb volt, mint a beosztottaké – június 1-jétől megváltozott, ezért június 20-ig ebből a szempontból felül kellett vizsgálnunk a nálunk alkalmazott vezetők helyzetét. Ezzel kapcsolatosan az egyik igazgatóhelyettessel nézeteltérésünk támadt. Nevezett 24 év közalkalmazotti idővel rendelkezik, I/8-as fokozatba van besorolva, a Kjt. 23. § (2) bekezdése alapján magasabb vezetőnek minősül. Így a korábbi szabályok szerint 35, az új rendelkezés alapján 31 munkanap szabadság illetné meg a 2011-es évre. Melyik megoldás a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...Így, míg a beosztottakat évi 20, 21, addig a vezetőket évi30 vagy 35 munkanap alapszabadság illette meg. A vezetőknek azonban nem járt abesoroláshoz kapcsolódó pótszabadság és vezetői pótszabadság sem. Ennélfogva a9-es besorolási fokozatnál magasabb kategóriában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.