12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Román állampolgár – távmunkában Romániából
Kérdés:
Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?
2. cikk / 12 Kölcsönvevő bejelentési kötelezettsége
Kérdés: Van-e a munkaerő-kölcsönzés során valamilyen bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé a kölcsönvevőnek? Mi eddig úgy tudtuk, hogy az adminisztrációs kötelezettségek a kölcsönbe adót terhelik.
3. cikk / 12 Elmaradt munkabér iránti igény érvényesítése
Kérdés: Több betegségből kifolyólag 67%-os rokkant lettem. Mivel az ellátásom olyan alacsony, hogy abból nem tudok megélni, elszegődtem egy fuvarozócéghez 5 órás munkarendbe. 2015 augusztusától mind a mai napig a munkáltatóm nem akart bejelenteni, bár minden hónapban kértem. Június 13-tól, azaz a legutóbbi fizetés napjától nem adott több munkát. "Bent maradt" a májusi 18 és a júniusi 5 ledolgozott napom, azaz 23 napi bérem kifizetése maradt el. Sem a telefonhívásra, sem az sms-ekre nem válaszol. Úgy gondolom, nem is akar kifizetni. Milyen úton tudom kikövetelni a munkaadómtól a fizetésemet, amiért megdolgoztam, és jár nekem?
4. cikk / 12 Távmunkás költözése
Kérdés: Távmunkás munkaszerződésében érvényesen kiköthető-e az, hogy a munkavállaló a munkavégzés helye megváltoztatásának szándékáról (elköltözés, lakáseladás, lakáscsere) köteles a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni, és a munkáltatóval együttműködni annak megvizsgálásában, hogy a távmunka végzésének feltételei a munkavállaló új munkakörnyezetében biztosíthatók-e?
5. cikk / 12 Feketefoglalkoztatás – fiktív részmunkaidő
Kérdés: Ha külföldön teljes munkaidőben dolgoztam, akkor helyes-e, hogy Magyarországon a cég 4 órába jelentett be?
6. cikk / 12 Szabadságkiadás – a régi és az új szabályok szerint
Kérdés: Mi vonatkozik 2012-től a szabadságok kiadására? A szabadságok hány százalékával rendelkezik a munkáltató, mennyivel a dolgozó, illetve ezek kiadását, kivételét mennyivel előbb kell közölni az adott féllel?
7. cikk / 12 Gyermek nevelése melletti munkaviszony létesítése
Kérdés: Jelenleg GYES-en vagyok, és még állományban egy cégnél, de a cég nem tud munkát biztosítani. Kérdésem, ha visszamondanám a GYES-t, akkor egy másik cégnél dolgozhatnék-e teljes munkaidőben (úgy, hogy az első cégnél nem mondok fel), míg a gyermekem el nem éri a 3 éves kort?
8. cikk / 12 Elmaradt munkabér iránti igényérvényesítés
Kérdés: Milyen jogi lépéseket tehetnék mint volt munkavállaló annak érdekében, hogy fizetésképtelenné vált korábbi munkáltatómtól megkapjam háromhavi, 2011. július, augusztus és szeptember havi munkabérem? Gondolom, ez már állami kifizetés lesz, de mikor várhatom? Hogy jutok a pénzemhez?
9. cikk / 12 Munkáltatói hozzájárulás másik munkaviszony létesítéséhez
Kérdés: Egyesített szociális intézmény munkavállalója vagyok mint szociális gondozó és ápoló. Munkaidőm 7-től 15 óráig tart. 15 óra után másik munkát szeretnék vállalni, mely során ugyanazokat a feladatokat végezném, mint jelenlegi munkahelyemen, csak másik cégnél. Ehhez szükséges-e a munkáltatómtól engedélyt kérni? Fennállhat-e összeférhetetlenség, ugyanis a fennálló munkahelyemen a kliensek fizetnek a szolgáltatásért a munkáltatómnak, míg a létesítendő munkáltatónál mindez ingyenes.
10. cikk / 12 Munkaszerződés hosszabbítása
Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?