Fizetés nélküli szabadság után bérkorrekció továbbfoglalkoztatás hiányában

Kérdés: Egyik munkavállalónk december elején fog visszatérni a gyermeke hároméves koráig igényelt fizetés nélküli szabadságáról. Ugyanakkor már most tudjuk, hogy nem fogjuk tovább foglalkoztatni, mivel megszűnt az a telephely, ahol korábban dolgozott. Felajánlottuk neki, hogy jöjjön a budapesti székhelyünkre dolgozni, de ezt nem tudja megoldani. Kötelesek vagyunk-e visszavenni akkor is, ha a gyermeke majd csak februárban lesz hároméves? Mivel közel három évig távol volt, kötelező-e rendeznünk a bérét a visszatérésekor, akkor is, ha tudjuk, hogy rögtön az első nap fel fogunk neki mondani? Kötelező-e a bérrendezés akkor, ha közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...napon szűnik meg [133. § (2) bek.]. A munkavállaló visszatérésre (a fizetés nélküli szabadság megszüntetésére) irányuló bejelentését követő 31. naptól kell tovább foglalkoztatni a munkavállalót akkor is, ha egyébként még maradhatna fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Fizetés nélküli szabadság megszakításának elodázása

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságát töltő munkavállalónk jelezte, hogy mindenképpen szeretne januárban visszajönni dolgozni. Mi ezt most nem tudjuk megoldani, viszont tájékoztattuk, hogy mivel nemsokára több határozott idejű munkaszerződéssel dolgozó kollégának lejár a szerződése, március 1-jével már tudnánk alkalmazni. A munkavállaló ennek ellenére ragaszkodik a januári munkába álláshoz és a bérének aktualizálásához. Milyen lehetőségekkel számolhatunk? Megtiltható a visszatérés, ha a gyermek még csak kétéves múlt? Lehetséges felmondani a munkavállalónak azért, mert most még be van töltve az állása?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli szabadságot a munkavállaló bármikor, saját döntése alapján megszakíthatja. Annyi megkötés van, hogy a munkáltató csak a bejelentést követő 31. naptól köteles tovább foglalkoztatni a visszatérni szándékozó munkavállalót [Mt. 133. § (2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaviszony megszüntetése kapcsolattartás elmulasztása miatt

Kérdés: Határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalónk gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot kért 2003-ban, mivel tartósan beteg gyermekét otthon ápolta. Utolsó fizetés nélküli szabadságra irányuló kérelmét 2011-ben juttatta el munkáltatójához, azzal az igazolással, mely a gyermek tartós betegségét 2012 januárjáig igazolta. A fizetés nélküli szabadságot akkor a munkáltató engedélyezte. Ezt követően a munkavállaló újabb kérelmet nem küldött, a munkáltató pedig nem kereste meg azzal, hogy fizetés nélküli szabadsága lejárt. A munkáltató több ízben kereste levélben más ügyekben, de a leveleket a címzett nem vette át, telefonon elérni nem lehetett. Munkavállalónk 2014 júniusában jelentkezett telefonon azzal, hogy gyermeke már nem minősül tartós betegnek. A munkavállaló a munkaviszonyt végkielégítéssel szeretné megszüntetni. Munkáltatóként a munkaviszonyt szeretnénk végkielégítés fizetése nélkül megszüntetni a bejelentési, értesítési kötelezettség elmulasztása miatt. Kérdés, hogy kellő alap-e erre, hogy a munkavállaló nem jelentkezett és nem volt elérhető (több tértivevény áll rendelkezésre, melyen a posta bejelölte a "nem kereste" rubrikát)?
Részlet a válaszából: […] ...– nem feltétlenül írásban, akár telefonon is – közölnie kellett a munkáltatóval. A munkáltató a kérdés szerinti esetben a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles volt foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni [régi Mt. 138. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Foglalkoztatási kötelezettség gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Amennyiben egyik, egyszerű betanított munkásként dolgozó munkavállalónk GYES mellett szeretne visszajönni dolgozni, köteles-e a munkáltató foglalkoztatni négy vagy hat órában? Ha nem tud munkát biztosítani neki, állásidőt kell részére fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap, hat hónap elteltével vagy azt követően pedig a bejelentést követő legfeljebb hatvan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Közeli hozzátartozó munkavállaló bejelentése

Kérdés: A kisegítő családtag fogalmának megszűnése miatt dolgozhat-e saját gyerek bejelentés nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...Art. szerint a munkáltató nem mentesül a bejelentésikötelezettsége alól akkor sem, ha a munkavállaló a közeli hozzátartozója vagygyermeke [Art. 16. § (4) bek.]. A munkáltató tehát akkor is köteles bejelentenia foglalkoztatást, ha természetes személy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Kilépőpapírok kiadása a jogutód munkáltató által

Kérdés: GYES-en voltam 2012. február 10-éig. A korábbi munkahelyemen munkáltatói jogutódlás történt. Szeretném megkapni a kilépőpapírjaimat és a ki nem vett szabadságom megváltásáért járó összeget a jogutód munkáltatótól. A munkáltató jelenlegi tulajdonosa azonban nem válaszol sem a levelemre, sem a telefonos megkeresésemre. Hogyan tudnék hozzájutni a papírjaimhoz és a járandóságomhoz?
Részlet a válaszából: […] ...bejelenteni a munkáltatónak. Amunkáltatót, esetünkben a jogutód munkáltatót pedig foglalkoztatásikötelezettség terheli, amelynek a bejelentést követő harminc, illetve hatvannap elteltével köteles eleget tenni [Mt. 138. § (5a) bek.]. Ebben az esetben aGYES...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Munkaszerződés hosszabbítása

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?
Részlet a válaszából: […] ...életkori feltételekre(ideértve a gyermekmunka tilalmát is),– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésévelösszefüggő bejelentési kötelezettségekmegtartására terjed ki [Met. 3. § (1) bek.], a munkaügyiellenőrnek tehát nincs hatásköre arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

GYES-ről visszatérő munkavállaló előzetes bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYES-en van, de bejelentette, hogy szeptembertől vissza szeretne jönni dolgozni. Most ez nem is jelent gondot, mert éppen bővítjük a tevékenységünket. Azonban rajta kívül több kolléga is GYES-en van, az viszont nem biztos, hogy máskor is ilyen rugalmasan meg tudjuk oldani az újrafoglalkoztatást. Úgy hallottuk, hogy ezzel kapcsolatban a szabályozás is változni fog, de nem tudjuk mennyiben. Milyen kötelezettségeknek kell majd eleget tennünk a jövőben?
Részlet a válaszából: […] ...pedig, ha a munkavállaló a fizetés nélküliszabadság kezdetétől számított hat hónap eltelte előtt kíván munkába állni,akkor a bejelentést követő legfeljebb 30 nap, ha viszont hat hónap elteltévelvagy azt követően szeretne visszatérni, akkor a bejelentést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Külföldi diák foglalkoztatása iskolaszövetkezetnél

Kérdés: Iskolaszövetkezetünkbe jelentkezett egy nem magyar, európai uniós állampolgárságú, Magyarországon tanuló hallgató, aki diákmunkát szeretne végezni. Van-e lehetőségünk a foglalkoztatására, és ha igen, milyen feltételekkel, milyen papírok szükségesek a belépéséhez? Más megítélés alá esik-e, ha nem európai uniós állampolgár diák jelentkezik hozzánk?
Részlet a válaszából: […] ...azaz európai uniós tagállamállampolgára foglalkoztatásához diákmunka esetén sincs szükség külön engedélybeszerzésére. Ugyanakkor bejelentési kötelezettség ez esetben is terheli amunkáltatót a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ felé[355/2007....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Jogutódlás – a jogutód munkáltató utasítására változhatnak-e a munkafeltételek?

Kérdés: Néhány hónapja megvásároltunk egy üzemegységet Ózdon, és úgy döntöttünk, hogy továbbfoglalkoztatjuk az ott dolgozó munkásokat a miskolci székhelyünkhöz közelebb eső gyárban. Értesítést küldtünk az új alkalmazottaknak, hogy a jogutódlásra tekintettel a munkavégzési helyük megváltozott, és utasításba adtuk, hogy a következő munkahéten már az új helyen jelenjenek meg, továbbá felajánlottuk számukra, hogy igény esetén kedvezményes szálláslehetőséget biztosítunk. A munkások egy része azonban minden előzetes bejelentés nélkül távol maradt, és közös kérelmet fogalmaztak meg annak érdekében, hogy vonjuk vissza az utasítást. Meglátásunk szerint ez az ellenszegülés megalapozza a rendkívüli felmondást. Igazunk van?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói jogutódlás esetén, amennyiben amunkafeltételek nem módosulnak, és a munkaszerződés minden lényeges elemeváltozatlanul fennmarad, a munkaviszony átszáll a jogutódra, és nincsen szükségszerződésmódosításra, vagy új munkaszerződés megkötésére (BH 1997. 153.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.