Munkabérből levonás a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Egy munkahelyen napi bejelentéssel 2 hétig dolgoztam, de mivel nem felelt meg a munka, nem mentem többször. Miket vonhat le a munkáltató a fizetésemből? A tűzvédelmi oktatást és vizsgát le akarja vonni, valamint a beléptetőkártyámat, és még ezeken kívül is felsorolt egypár dolgot, amiről engem nem is tájékoztatott munkába álláskor, és szerződést sem írtunk ilyesmiről (másról sem).
Részlet a válaszából: […] A munkáltató jogosult a munkaviszony megszüntetésekor bizonyos követeléseit érvényesíteni, azonban a munkavállaló munkabéréből a munkaviszony végén esedékes elszámolás [Mt. 80. § (1) bek.] során is csak a törvényben meghatározott esetekben van helye levonásnak. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Munkabérelőlegből eredő követelés levonása a munkabérből

Kérdés: Egyik munkavállalónknak korábban nagyobb összegben folyósítottunk munkabérelőleget. A munkaviszonya megszűnt, és az elszámolás során ezt érvényesítettük vele szemben. Ennek eredményeként nettó 40 000 Ft körüli összeg került átutalásra a számára, mivel gyermektartásdíjra vonatkozóan letiltása is van. Erre a munkaügyi hatósághoz fordult azzal a bejelentéssel, hogy jogszabálysértő módon jártunk el, mivel a munkabére 50%-át meghaladó mértékben vontunk le tőle bért. Valóban nem jártunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A munkabérből való levonásnak négy esetben van helye:a) jogszabály alapján;b) végrehajtható határozat alapján, a levonásmentes munkabérrészig;c) a munkavállaló hozzájárulása alapján, ha az a munkáltató követelését elégíti ki, de szintén csak a levonásmentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Felmondási védelem csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: A munkáltatónknál csoportos létszámcsökkentés végrehajtására került sor. Ennek során egy speciális eset adódott, amelynek jogi értelmezésében különböző álláspontok merültek fel. Az Mt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint csoportos létszámcsökkentés esetén az érintett munkavállalókat a felmondás közlését megelőzően 30 nappal tájékoztatni kell. Ezt a tájékoztatást rendkívül fontos körülményként kell figyelembe venni az Mt. 65. § (3)-(5) bekezdései vonatkozásában. A tájékoztatás után hetekkel, de még a felmondás kiadása előtt két héttel az egyik munkavállaló munkavédelmi képviselőként a munkavédelmi bizottság döntése szerint munkajogi védelmet kapott. A munkavédelmi bizottság a döntéséről a munkáltatót azonnal, szabályszerűen tájékoztatta. Álláspontunk szerint a munkáltató nem köteles a munkajogi védettséget figyelembe venni, mert megítélésünk szerint az Mt. 65. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha az Mt.-ben nincs rá kifejezett utalás. Azaz ha a csoportos létszámcsökkentés hivatalosan bejelentésre került, és ezt követően részesülne a munkavállaló bármilyen munkajogi védelemben, azt jogszerűen figyelmen kívül lehet hagyni. Helyesen gondoljuk, hogy a munkajogi védelem tekintetében is automatikusan kell alkalmazni az Mt. 65. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] Helytálló a hivatkozás, miszerint a munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről a felmondás közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban kell tájékoztatnia az érintett munkavállalót, és a felmondás csak a tájékoztatást követő harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Fizetés nélküli szabadság – külföldi munkavállalás céljából

Kérdés: Néhány hétre lehetőségem lenne külföldön jól fizető idénymunkát végezni, ezért fizetés nélküli szabadságot szeretnék kérni az itteni főnökömtől. Az erre irányuló kérelmemet köteles vagyok-e indokolni, ha pedig nem teszem, akkor megteheti-e, hogy nem enged el? Ha elenged, akkor azt milyen módon közölje, kell-e valamilyen megállapodást kötnünk, vagy elég, ha szóban hozzájárul? Jár-e nekem bármilyen juttatás erre az időre a törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a további munkavégzésre irányuló jogviszonyok létesítését például a munkáltató belső szabályzata, vagy az Ön munkaszerződése bejelentéshez, vagy akár engedélyhez köti-e. Ha esetleg igen, a fizetés nélküli szabadság iránt kérelem mellett külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Munkabérből levonás munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Szállítmányozó cégnél dolgozom. 2014. január 3-án a munkáltatóm átadta a felmondásomat. Emellett arról tájékoztatott, hogy mivel decemberben egy fuvar kapcsán kárt okoztam neki, levonja a fizetésemből. A fizetésem egy részét banki átutalással kapom, ezt az összeget hiánytalanul meg is kaptam. A másik rész nem szerepel a szerződésemben, azt készpénzben adja át. Ezúttal azonban ezt a részt nem fizette ki a munkáltató. Szeretném tudni, milyen módon tudom behajtani a munkáltatótól a ki nem fizetett összeget, mert szerintem nem okoztam semmilyen kárt.
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 285. § (1) bek.]. Ugyanakkor olyan munkabérrész esetén, mely nem szerepel a munkaszerződésben, és az adóhatósághoz sem kerül bejelentésre, ha a munkavállaló a követelését bírósági úton kívánja érvényesíteni, akkor az eljáró bíróság hivatalból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Várandósság bejelentése a munkáltatónak

Kérdés: Az új Mt. szerint a terhesség automatikusan már nem jelent felmondási védelmet. Eltitkolhatja-e a női munkavállaló jogszerűen a terhességét? Kötelezhető-e a nő, hogy nyilatkozzon arról, hogy terhes? Milyen kötelezettségek vonatkoznak ezzel kapcsolatosan a munkáltatóra?
Részlet a válaszából: […] ...kinek jelentse be várandósságát a munkavállaló. Meglehetősen szövevényes helyzetet teremthet, ha például a közvetlen felettesnek szól a bejelentés, aki viszont nem jogosult a munkáltató részéről a munkaviszony megszüntetésére, és mindettől függetlenül a munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.