8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Munkavállaló felelőssége egészségbiztosítási ellátásért
Kérdés: Könnyű fizikai munkát végző munkavállalónak súlyos térdműtétje volt 2020-ban. Visszajött dolgozni, viszont soron kívüli alkalmassági vizsgálatra nem lett elküldve. A munkavégzése során anyagmozgatás közben a már korábban műtött területre csapódott az alkatrésztároló kocsi vontatószára. A kocsival nem volt semmi probléma, a vontatószár megfelelő helyzetben maradt, miután visszatették, ellenben valószínűsíthető, hogy korábban nem tette vissza rendesen a vontatószárat egy másik munkavállaló. Amunkavállaló által is ismert általános munkavédelmi utasításban benne van, hogy a használt eszközöket/szerszámokat szemrevételezéssel ellenőrizniük kell, de valószínűleg nem nézett rá. A régebbi sérülése miatt még MR-vizsgálat is szükséges, és min. 45-50 naptári nap lesz a kiesett ideje. Egy sérülésmentes lábszáron nem okozna ilyen súlyos sérülést egy hasonló eset. Várható, hogy így is teljes egészében minden egyes vizsgálatot, táppénz- és egyéb költséget visszaterhelnek a munkáltatóra?
2. cikk / 8 Kármegosztás kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén
Kérdés: A munkavállalónk súlyos balesetet szenvedett, amikor a munkautasításokat és a munkavédelmi szabályokat megsértve a mozgó gépbe benyúlt. A baleset következményeként várhatóan nagyon nehezen talál majd munkát, mivel maradandó munkaképesség-csökkenést szenvedett, fizikai munkavégzésre várhatóan nem lesz alkalmas. Felajánlottunk egy munkakört, hogy próbáljunk neki segíteni, de nem fogadta el; ehelyett járadékként elmaradt munkabérét kéri. Nem lehet a kártérítésnél figyelembe venni, hogy ajánlottunk neki másik munkát, amivel a bérkiesést kompenzálni lehetett volna?
3. cikk / 8 Zongoratanárok foglalkoztatása
Kérdés: Az eddigi tanévekben az volt a gyakorlat, hogy a megyeszékhelyen működő tankerületi központtal, közelebbről az ott működő alapfokú művészeti iskolával közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó zongoratanárokkal a tankerület megbízási szerződést kötött arra, hogy óraadóként kijárjanak a közeli településekre zongoraórát tartani, tekintve hogy ott nem találtak olyan tanárt, aki betöltené az üres zongoratanári álláshelyet. Az idei tanévtől a tankerületi központ szakított ezzel a gyakorlattal, felmondta a megbízási szerződéseket, és arra adott utasítást, hogy külön díjazás nélkül kell ellátni ezeket a feladatokat. Mi ezt rendkívül méltánytalannak érezzük. Mit tehetünk, hogy újra megbízást létesítsenek velünk?
4. cikk / 8 Alkalmassági vizsgálat felülvéleményezése
Kérdés: Erdész, vadász munkakörben dolgozom egy állami cégnél. Lejárt a munkaköri alkalmasságim, ideértve a pszichológiai alkalmasságit is. A cég telephelyén kezembe nyomtak egy elsőfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra vonatkozó beutalót. Azt az utasítást kaptam, hogy ha végeztem, menjek be az üzemorvoshoz is. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményeként "véglegesen nem alkalmas" minősítést kaptam. A vizsgáló személy annyit mondott, romlottak a gyorsaságiteszt-eredményeim. Amikor az üzemorvos behívott, a rendelőben a munkáltatóm egyik képviselője is jelen volt. Az üzemorvos jelenlétében elkezdte forszírozni, hogy miért nem sikerült a pszichológiai alkalmassági vizsgálat. Kérdésére elmondtam, valószínűleg azért, mert nagyjából egy hete két nagy megrázkódtatás érte a családunkat: a lányunkat elütötték a zebrán, másnap pedig az autómat totálkárosra törték, mindezek miatt elég feszült vagyok. Ezt követően aláíratott velem egy papírt, miszerint nem kezdeményezem a másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot. Azt állította, úgysem fog sikerülni. Ezt követően az üzemorvosi vizsgálaton két hónapra ideiglenes alkalmasságit kaptam azzal a feltétellel, hogy a háziorvos beutal fül-orr-gégészeti, neurológiai, illetve pszichiátriai vizsgálatra. Miután távoztam, felhívta a munkahelyi vezetőmet, és közölte vele, biztos ittas voltam az autóbaleset alkalmával, és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat is azért nem sikerült, mert iszom. A családom bátorítására fellebbeztem, amit személyes sértésnek vett. Milyen jogok illetnek meg az eljárásban a munkaköri alkalmasságot, illetve a betegjogokat rendező jogszabályok alapján? Kihez fordulhatok jogorvoslatért, és mire hivatkozzak?
5. cikk / 8 Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok – eltúlzott gyakoriság
Kérdés: Kötelezhető-e a dolgozó az alkalmasságának megítéléséhez szükséges vizsgálatoknál több vizsgálatra, illetve ki állapítja meg, hogy mi ez? Én például projektmenedzser vagyok, otthonról dolgozom, a munkaköri leírásban a fizikai alkalmasságot illetően ennyi szerepel: képesnek kell lenni tartósan ülni, gépelni, telefonon és személyesen kommunikálni. Ehhez képest évente köteleznek kiterjedt laborvizsgálatra, EKG-ra, mellkasröntgenre, szemészeti vizsgálatra (ez utóbbi még érthető is a monitor előtt végzett munka miatt). Jogos ez? Ráadásul a munkáltatóm szerződött szolgáltatója a lakhelyemtől távol (más településen) van, gyakorlatilag egy teljes napi kiesést jelent a munkából a vizsgálat az utazással együtt (ami persze munkaidőnek számít, de attól még a munka megvár, közben senki nem végzi el helyettem). Más foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiállított véleményt nem fogadnak el, állítják, hogy köteles vagyok a vizsgálatot a szerződött partnerüknél elvégezni.
6. cikk / 8 Pihenőidő alatti rendelkezésre állás
Kérdés: Rendvédelmi szervnél dolgozom közalkalmazottként. A munkáltatóm elvárja, hogy munkaidőn kívül is a hét minden napján 24 órában elérhető legyek saját (tehát nem "céges") mobiltelefonomon, illetve hogy utasítására bármikor (akár az éjszakai órákban) jelenjek meg munkavégzés céljából. A kérdésem, hogy ezek a (korlátozás nélküli) elvárások jogosak-e a munkáltató részéről, köteles vagyok nekik megfelelni? (Mindkét elvárás adott esetben nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthető részemről.)
7. cikk / 8 Munkáltatói kárfelelősség terjedelme
Kérdés: Néhány munkavállalót foglalkoztató cég vagyunk. Az üzletünkben az egyik alkalmazottunk ki akarta cserélni a villanykörtét, de megcsúszott alatta a szék és leesett, lábsérülését meg is kellett műteni. A műtét után azonban óvatlanok voltak a kórházban a nővérek, és leesett az ágyról, combnyaktörést szenvedett. A munkavállaló most kárigényt jelentett be. Ilyen helyzetben fennáll-e a felelősségünk akkor is, ha nem tartozott a munkakörébe a villanykörte kicserélése, és sosem adott neki senki olyan utasítást, hogy végezze el ezt a feladatot?
8. cikk / 8 Magáncélú autóhasználattal okozott kár
Kérdés: Egy munkavállalónk a vállalati terepjáróval az üzem melletti területen ralizva felborult, és azt totálkárosra törte, amivel mintegy 5,8 millió forint kárt okozott. A munkavállaló azt nyilatkozta, hogy az autót ki akarta próbálni a terepen, hogy szükséges-e azt fékellenőrzésre vinni, és eközben csúszott meg, és borult fel. A közvetlen felettese ugyanakkor azt közölte, hogy a munkavállaló ilyen utasítást nem kapott, és nem is közölte azt a szándékát, hogy az autót bárhová elvinné; a terepjáró kiviteléről ő már csak a baleset után értesült. Több munkatárs pedig azt adta elő, hogy a munkavállaló már számos esetben is hangoztatta, hogy "meg kéne járatni azt a terepjárót". Ilyen esetben hogyan kell elbírálni a felelősséget? A munkavállaló elismeri a gondatlanságát, de csak az átlagkeresete 50%-ig hajlandó kárfelelősséget vállalni.