Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása behívásos munkaviszonyban

Kérdés: Az Mt. szerinti nyugdíjasokra vonatkozó kedvező szabályt szeretnénk kihasználni, ezért kérdésként merült fel, hogy az oktató alkalmazható-e behívásos jogviszonyban, napi hat órát meg nem haladóan? Mi a helyzet, ha többet vagy kevesebbet teljesít havi szinten (túlóra-állásidő), illetve ha egy hónapban nincs is órája?
Részlet a válaszából: […] ...minősül (Mt. 107. §), melyet az Mt. 143. §-ának általános szabálya értelmében a munkáltató köteles ellentételezni (bérpótlékot fizetni vagy szabadidőt biztosítani). Ha a munkáltató nem "használja ki" a napi hatórás részmunkaidő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Távolléti díj számítási módjai

Kérdés: A 2013-tól hatályos, új távolléti díj számításával van problémám. Ha a dolgozónak nem volt munkaidő-beosztása, akkor a 148. § (1) bekezdése alapján a bérpótlékot (műszakpótlék, túlórapótlék, készenlét) hathavi irányadó időszak alapján számítjuk. Kell-e a túlórapótlékkal is számolni? A havibér 149 000 Ft, a bérpótlékra jogosító órák száma az irányadó időszakban 524 óra, míg a ledolgozott órák száma 888. Ennek alapján: 524:888 = 0,59, tehát több mint 30%. A bérpótlék összege az irányadó időszakban 92 483 Ft, osztva 888-cal = 104,14 Ft, tehát 149 000:174 = 856,32+104,14 = 960,46 Ft lesz az egy órára jutó távolléti díj. A készenlét nem éri el átlagosan a havi 96 órát, így ezzel nem lehet számolni. Másik számítási módról is hallottam, de ezt törvényileg nem látom alátámasztva. Ha a dolgozónak volt munkaidő-beosztása, akkor a távollét idejére az alapbér + műszakpótlék (havibér 149 000 Ft osztva 174-gyel = 856,32 x 30% = 256,89 Ft, tehát egy órára jutó távolléti díja 1113,21 Ft) járna a 147. § (1) bekezdése alapján. Mennyi a munkavállaló távolléti díja, és mikor mit kell számolni?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irány­adó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. A távolléti díjból – az eltérő számítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...152. § (1) bek.], így tartalmazza az irányadóidőszakra biztosított valamennyi kereseti elemet (pl. az alapbért, illetvetörzsbért, a bérpótlékokat, a kiegészítő fizetést, a prémiumot, a jutalmat,valamint a 13. és további havi fizetést). Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Szakszervezeti tisztségviselő – a munkaidő-kedvezmény elszámolása

Kérdés: A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményét úgy állapítjuk meg, hogy ha például a titkárt heti egy óra munkaidő-kedvezmény illeti meg, akkor munkaidejét csökkentjük egy órával. Tehát ha heti 40 óra lenne a munkaideje, így az csak 39 óra lesz. Ha pedig ezt meghaladóan dolgozik, az már túlóra. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidő elszámolásakor nem élne a munka­időkeret lehetőségével.Ekkor a munkabérén felül még a rendkívüli munkavégzés utáni bérpótlékra isjogosulttá válna a szakszervezeti tisztségviselő (Mt. 147. §). A megoldás: az igénybe vett kedvezmény tartamát –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.