Bérpótlékra való jogosultság – a törvényen túl

Kérdés: Egyes munkakörökben dolgozó munkavállalóink az alapbérükön felül különböző pótlékokban részesülnek, mint például műszakvezetői pótlék, csoportvezetői pótlék, munkaköri pótlék. Ezek összege a munkaszerződésekben szerepel. Azonban a kifizetés feltételeit (pl. norma teljesítése, selejtarány, hiányzások mértéke) külön szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok közöltnek minősülnek, és ezáltal a kifizetési korlátozások érvényesíthetőek, ha a munkáltató ezen szabályzatokat a helyben szokásos módon közzéteszi (hirdetőtábla, intranet)? Vagy az érintett munkavállalóknak át kellene ezeket vennie, mely átvételt aláírásukkal igazolnak? Ugyanis több esetben ezt megtagadták. Helyes megoldás lehet-e a munkaszerződésben a következő megfogalmazás? "A munkavállaló jelen munkaszerződés aláírásával kijelenti, hogy a (...) pótlékra vonatkozó szabályzat tartalmát előzetesen megismerte és azt magára nézve kötelezőnek elfogadja, amelyre figyelemmel a felek rögzítik, hogy a jelen pontban írt szabályzat a felek munkaszerződésének részéve vált." Ezek alapján, ha az adott szabályzat a munkaszerződés részének tekintendő, akkor az abban történő bármely módosításhoz szükséges a munkavállaló beleegyezése is?
Részlet a válaszából: […] ...felek a munkaszerződésben érvényesen kiköthetnek olyan bérpótlékokat is, amelyeket az Mt. nem szabályoz. Az sem kizárt, hogy az egyes bérpótlékokra irányadó részletes rendelkezéseket munkáltatói szabályzat tartalmazza. Mivel a munkáltatói szabályzatot közöltnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Visszatérés a munkába a keresőképtelenség után

Kérdés: Műtét miatt hat hétig táppénzen vagyok. Ez idő alatt a munkáltatónál másik munkavállalót vettek fel a helyemre. A munkáltató köteles a munkámat visszaadni, amikor felépülök, vagy el kell fogadnom, amit felajánl?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is megilleti, ha az említettek szerint nem kerül sor a foglalkoztatására. Megjegyzendő, hogy amennyiben a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, az alapbéren felül bérpótlék is megilleti (Mt. 147. §).Előfordulhat, hogy a munkáltatója már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Egészségügyi alkalmatlanság miatt kiesett idő elszámolása

Kérdés: Egy munkavállalónk hosszabb betegség után keresőképes lett, de az üzemorvosi vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, ezért nem tudjuk a munkaszerződése szerinti munkakörben foglalkoztatni. Rendezni szeretnénk a jogviszonyát, azonban, amíg ez megtörténik, miként kell elszámolnunk a kiesett idejét?
Részlet a válaszából: […] ...a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve -, alapbér és az a bérpótlék illeti meg, amely munkavégzése esetén járna [Mt. 146. § (1) bek., 147. §]. Az állásidő intézménye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.