Szabadságkiadás és az igazgatási szünet veszélyhelyzeti szabályai

Kérdés: Önkormányzati hivatalban a 2023. évben elrendelendő igazgatási szünetre vonatkozik kérdésünk. A Kttv. 232. §-ának (3) bekezdése szerint a képviselő-testület, valamint a 2. §-ban felsorolt szervek vezetője – a kormány ajánlásának figyelembevételével – a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét. A 460/2022. Korm. rendelet 2. §-a átmeneti szabályokat tartalmazott. E szerint, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a különleges jogállású szervnél, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalánál foglalkoztatott személyek (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) részére azzal, hogy
a) ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik,
b) először a 2022. évben esedékes szabadságot kell kiadni,
c) ha a b) pont szerinti szabadság nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni.
A 2023. évi igazgatási szünet elrendelése esetén a 15 munkanap alapszabadságból, amellyel a munkáltató rendelkezik, le kell vonni a 2022. év végén, illetve 2023. év elején kiadott 2023. évi alapszabadság napjainak a számát? Ha igen, megállapodhat-e a munkáltató a köztisztviselővel, hogy az igazgatási szünet időtartamára a szabadságtervét úgy ütemezze, hogy a szünet időtartamára vesz igénybe azokból a napokból, amelyekkel már nem a munkáltató rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...meghallgatása után – a szabadságolási terv alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. A köztisztviselő kérelmére az alapszabadság kettőötödét – a jogviszony első három hónapját kivéve – a szabadságolási tervtől eltérően a köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Bölcsődei gondozót megillető pótszabadság

Kérdés: Bölcsődei gondozó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban helyezkedtem el a múlt hónapban. A kinevezésem aláírásakor azt a tájékoztatást kaptam, hogy harminc munkanap szabadság illet meg. Eddig úgy tudtam, hogy a bölcsődében a közalkalmazottaknak huszonöt munkanap pótszabadság jár. Miért nem kapom meg a pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] ..."F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban és a felsőoktatási intézményekben meghatározott munkakörök esetében évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg (Kjt. 56. §). Ezen túlmenően a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Közalkalmazotti vezetői szabadságok

Kérdés: Közoktatási intézményben magasabb vezető beosztású közalkalmazott szabadsága a Kjt. 57. § és 58. § alapján hogyan alakul és milyen időszak vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...május 31-ig a Kjt. úgy rendelkezett, hogy a magasabbvezető beosztású és a vezető beosztású közalkalmazottat 35, illetve 30 munkanapalapszabadság illeti meg. Ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság 11/2011. (III.9.) számú határozatában 2011. május...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Gazdasági vezető – megbízott vagy kinevezett?

Kérdés: Általános iskolánk gazdasági vezetője a Kjt. 2009. január 1-jén hatályba lépett új rendelkezései alapján kinevezett vezetőnek minősül-e? Hogyan változik a szabadsága, valamint az illetménye?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott összegkilencven százaléka. A kinevezett vezető szabadságát érintően a Kjt. 57/A. §-akifejezésre juttatja, hogy az alapszabadság általános szabályától eltérően amagasabb vezetői munkakörre kinevezett közalkalmazottat 35, a vezetőirekinevezettet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.