Közvállalatok vezetőinek javadalmazása

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó közzétételi szabályok körében a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás fogalma álláspontunk szerint a jogszabályi környezet tükrében nem egyértelmű. Értelemszerűen a munkáltató kötelezettsége feltüntetni az alapbért, ezenfelül az esetleges olyan jellegű juttatásokat, melyeket a vezető állású munkavállaló folyamatosan, rendszeresen megkap a munkáltatótól. A jogalkotói szándék is arra vonatkozik, hogy - többek között - a rendszeres javadalmazás nyomon követhető legyen, illetőleg a nyilvánosság is megfelelően tájékozódhasson a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részletes működéséről. Azonban kétséges számunkra, hogy a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás körébe tartozik-e, ha a munkavállaló olyan kompenzációban részesül, amely az éves jövedelmét emeli ugyan, de az csak egyszeri juttatásként kerül számára kifizetésre. Konkrét példával élve, a munkáltató anyagi okok miatt nem tudja az adott évben az inflációs mértékkel követett béremelést végrehajtani, de a későbbiekben nem jövedelemként egyszeri esetben juttatásban részesíti a munkavállalóját. Ilyen esetben szükséges-e az egyszeri juttatás összegét is közzétennie a gazdasági társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve alapbérét, egyéb időbérét, teljesítménybérét, valamint az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Bontási munkák – szakképzettség és munkavédelmi intézkedések

Kérdés: Az önkormányzat az egyik tulajdonában álló ingatlant le szeretné bontani. Költséghatékonysági okokból, mivel szakembert nem tud megfizetni, a saját munkaviszonyos (Mt. szerinti) dolgozóival végeztetné el a feladatokat. A munkavállalók jelenleg segédmunkásként, takarítóként, illetve mezőőr/közterület-felügyelőként vannak foglalkoztatva, a bontáshoz kapcsolódó szakirányú végzettségük nincs. Kerti munkás, parkgondozó, dísznövénykertész, személy- és vagyonőr, közterület-felügyelő, általános kertész, vadászvizsga, lővizsga, golyós-, sörétesfegyver-kezelés végzettségekkel rendelkeznek. Végezhetnek-e jogszerűen ingatlanbontási munkát? Milyen munkakör szükséges hozzá, mik a feltételei az ilyen típusú munkavégzésnek? Munkavédelmi intézkedéseket kell-e betartani, hogy ha ellenőrök szállnak ki, ne találjanak problémát?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatni kell. A munkavállaló az ilyen foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.Természetesen ebben az esetben is be kell tartani az Mt. 51. §-ának (3) bekezdését és az Mvt. 49. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Utasítás megtagadása veszélyes munkafeltételek miatt

Kérdés: A múlt hónapban az egyik kivitelezési helyszínen egy munkavállalónk nem volt hajlandó felvenni a munkát, mert álláspontja szerint az aznapi festési feladatokhoz a létra nem volt biztonságos. Csak akkor kezdett el dolgozni (kb. három órával később), amikor valaki a központi raktárunkból kivitt neki egy másikat. A műszakvezetője utólag megvizsgálta a helyszínen lévő létrát, szerinte nem volt újszerű, de nem is volt vele gond. Valóban megtagadhatja a munkavállaló az utasítást, ha nem érzi biztonságosnak a munkaeszközt? Milyen díjazás jár erre az időre?
Részlet a válaszából: […] ...megtagadása jogszerű volt, akkor a munkavállaló továbbra is köteles rendelkezésre állni, amely időtartamra megilleti a munkabére (alapbér és a beosztástól függő pótlékok). Ha nem volt alapja az utasítás megtagadásának, a munkavállalónak erre az időre nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Vezető visszahívása – a munkaviszony "sorsa"

Kérdés: Két hónapja leváltottuk az egyik igazgatósági tagot a cégünknél. Most kaptunk tőle egy levelet, hogy fizessük ki neki az utóbbi két hónapra járó munkabérét, mivel megítélése szerint a munkaviszonya továbbra is fennáll. Jogos-e a követelése úgy, hogy már a cégkivonaton sem szerepel, mivel a státusza ott is törlésre került?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tett eleget, erre pedig a munkavállalót az alapbére illeti meg [Mt. 146. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Versenytilalmi megállapodás

Kérdés: A vezető állású munkavállalóval 2012. július 1-je előtt kötöttünk munkaszerződést, mely tartalmazta a versenytilalmi megállapodást. E szerint a munkaviszony megszűnése esetén 1 éven keresztül, 2 havi átlagkereset megfizetése ellenében nem szerezhet tulajdonjogot, részesedést, illetve nem lehet munkavállalója, tanácsadója cégünk meghatározott magyarországi versenytársainak. 2012. július 1-je után az új Mt. miatt aláírt egy "Munkaszerződés módosításokkal egységes szerkezetben" megnevezésű dokumentumot, melyben nem módosítottunk a versenytilalmi megállapodás részen, annak ellenére, hogy az új Mt. már a megállapodás ellenértékét a megállapodás időtartamára eső alapbér minimum 1/3 részében állapítja meg. 3 hónappal ezelőtt a munkavállaló munkaviszonyát közös megállapodással megszüntettük, és miután fenntartottuk a megállapodást, 2 havi átlagkeresetet fizettünk ki a munkaviszony megszűnésekor. Helyesen jártunk-e el, vagy az új Mt. szabályait kellett volna alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] A régi Mt. előírásai szerint a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően csak abban az esetben volt köteles – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 3 évig – tartózkodni a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartástól, ha erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...A legfontosabb korlátozásokat kiemelve, erre évente csak 250 órában kerülhet sor (ezt kollektív szerződés 300 órára emelheti), és az alapbéren túl bérpótlékkal, illetve szabadidővel kell honorálni [Mt. 107-109. §, 135. § (3) bek., 143. §]. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Felmondás közlése keresőképtelenségből visszatérve

Kérdés: 13 hónapig voltam betegállományban, egy rendkívül komoly műtéten estem át. Időközben kiírt az orvos, mikor visszamentem dolgozni, a munkáltató kiadta a ki nem vett szabadságomat. Számítanom kell-e arra, hogy ha kiadták az időarányos részt, utána a kezembe adják a felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...elkerülni a szabadságkiadásával, hogy amíg nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének,addig állásidőre járó személyi alapbért kelljen fizetnie. A munkáltató ugyanisköteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok,illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Várandós munkavállaló felmondási védelme és foglalkoztatása

Kérdés: Megszüntetheti-e a munkáltató a várandós kismama munkaviszonyát rendes felmondással? Foglalkoztatható-e éjszakai műszakban a várandós kismama?
Részlet a válaszából: […] ...munkakört biztosítani, őt amunkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járómunkabért, azaz a személyi alapbérének megfelelő összeget kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.