14 talált cikk a vasárnapi pótlék , ügyelet , alapbér kifejezésre

Kérdés: Intézményünk az Mt. alá tartozik, és rendeltetése folytán hétvégén is nyitva vagyunk. A munkavállalók (5/2 munkarend) időnként hétvégi "szakmai felügyelet"-ben dolgoznak. Az adott hét hétfőjén és az azt követő hétfőn így pihenőnapjuk van. Szombatra és vasárnapra – jogszabály szerint – milyen pótlékot kell számfejteni nekik?

Kérdés: Egyik kollégánk tartálytisztító munkakörben dolgozik. Felmerült egy olyan kérdés, hogy a benzinkútállomás melletti tartályban tartózkodás ideje alatt, mivel egészségre káros munkavégzést folytatnak, ezért veszélyességi bérpótlékot fizetne nekik a cég. Mennyi a hivatalos veszélyességi bérpótlék mértéke?

Kérdés: Alapítványunk az Mt. hatálya alatt működik, de szociális ellátószervezetként a Kjt. 55-85. §-ait bekell tartanunk, ezért dolgozóinknak van rendszeresen kifizetett ágazati, munkahelyi (veszélyességi) és vezetői pótlék is. Dolgozóink több műszakban, megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. Vasárnapi pótlék nincs nálunk, viszont készenléti és ügyeleti díj előfordul. A távolléti díj számításánál mit kellene figyelembe venni, a fent említett pótlékokat is?

Kérdés: A távolléti díj számításánál figyelembe kell-e venni, hogy a munkáltató havonta mindenkinek egységesen 12 000 Ft-os étkezési térítést fizet cafeteria-rendszer keretében, ami adó- és járulékköteles, függetlenül attól, hogy szabadságon vagy táppénzen volt-e?

Kérdés: Apák pótszabadsága esetén hogyan kell számítani a távolléti díj emelő tételét, ha a munkavállaló az irányadó időszakban a 992 beosztás szerinti munkaórájából 856 órát dolgozott összesen ténylegesen, és ez alatt 260 286 Ft műszakpótlékot kapott?

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?

Kérdés: Távolléti díj számításánál figyelembe kell venni a forgalom után járó jutalékot? Vagy csak a havi alapbér a távolléti díj számításának az alapja?

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?

Kérdés: Idősek otthonában, munkaviszonyban dolgoznak nővérek és segédápolók, többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakás és nappalos is, vasárnap és ünnepnapon is, kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ok alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-a alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Illetve mennyivel kellene megnövelni az alapbért, vagy hogyan kéne az átalányt meghatározni – például tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék?

Kérdés: A munkaszerződésben a pótlékátalány összegét kötelező számszerűsíteni, vagy elegendő annak feltüntetése, hogy a felek megállapodnak bruttó 150 000 Ft alapbérben, ami tartalmazza a beosztás szerint délután 6 és 9 közötti munkavégzésre jutó pótlékátalányt is?