Jogellenesen alkalmazott hosszabb teljes munkaidő elszámolása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződése úgy szól, hogy a napi munkaidő mértéke az általános teljes napi munkaidő (8 óra), havi alapbérrel, munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett. A munkaszerződés nem említi, hogy a munkakör készenléti jellegű munkakör lenne, továbbá a felek hosszabb teljes napi munkaidőben (12 óra), és így a beosztás szerinti hosszabb napi munkaidőben (24 óra) sem állapodtak meg. A gyakorlatban azonban a munkavállaló munkaideje úgy került beosztásra, hogy 24 órát dolgozott, majd 48 óra szabadidő jött, majd egy év elteltével úgy módosult ez a beosztás, hogy 24 órát dolgozott, amit 72 óra szabadidő követett. A munkabér kifizetése mégis napi 8 órának megfelelően történt, havibérként, valamint figyelembe vették az éjszakai pótlékot. A munkavállaló munkaideje tehát annak ellenére került 24 órára beosztásra, hogy a feltételei nem álltak fenn. Ebben a helyzetben a munkavállaló milyen pótlékokra lett volna jogosult, hogyan kellett volna a munkaidőt elszámolni? Egyik számítás: 24 órából 8 óra rendes munkaidő szerinti díjazás, 4 óra rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és 12 óra ügyeleti pótlék. Másik számítás: a munkaidőkeretben figyelembe veszem, hogy mennyi a teljesítendő órák száma, abból hányszor 24 órát teljesített, és a munkaidőkereten felül teljesített órákat "rendkívüli munkaidő" bérpótlékkal veszem figyelembe. Amennyiben egyik sem helyes, kérem tanácsukat, hogy milyen elszámolás szerinti igény támasztható a munkáltatóval szemben.
Részlet a válaszából: […] A teljes napi munkaidő csak a felek megállapodása alapján emelhető fel, legfeljebb napi tizenkét órára, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója [Mt. 92. § (2) bek.]. Ha van is ilyen, hosszabb teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Alapbéremelés elutasítása

Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződés kötelező elemeként meghatározandó alapbér összegét a felek bizonyos korlátok között szabadon határozhatják meg. Legalább a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét [Mt. 136. § (1) bek., 153. § (1) bek.] elérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...élettársa részére járó– a kötelező legkisebb munkabér,– kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén pedig az alapbére legalább felét elérő garantált bérkétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet meg nem haladó munkabér- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Rendkívüli munkaidő egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Munkaügyes fórumon olvastam az alábbit: "Az egyszerűsített foglalkoztatottnak, a napi 8 óra feletti munkaidőre, az alapbéren felül 50% »túlórapótlékot« is kell fizetni." Önök szerint egyszerűsített foglalkoztatásban annál a személynél, aki egy napot dolgozik, 12 órát, amiből 1 óra szünet, akkor a dolgozónak jár túlóra? Miért kellene neki túlórát fizetni, amikor ő csak egy napot dolgozik? Felmerülhet egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatosan egyáltalán a túlóra fogalma?
Részlet a válaszából: […] ...szükségszerűen rendkívüli munkaidőnek minősül, amire a törvény szerinti díjazás – általános szabályként az egy órára járó alapbér időarányos hányada és az ennek 50%-ában megállapított bérpótlék – illeti meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Heti munkaidő – 44 óra?

Kérdés: Azt olvastuk a sajtóban, hogy idén nyáron bevezetik a 44 órás munkahetet. Igaz ez a hír?
Részlet a válaszából: […] ...a megemelt munkaidő teljes munkaidőnek minősül. Enneka szabálynak az alkalmazásával elkerülhető volt, hogy állásidőre járó személyialapbért, a többletmunkáért pedig rendkívüli munkáért járó díjazást kelljenfizetnie a munkáltatónak. Erre egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...okból (pl. a megrendelések csökkenésemiatt) a munkavállaló nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre(állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4) bekezdés]. Annakérdekében, hogy a munkáltató mentesülhessen az állásidőre járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...időközbenmegszűnt) nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót, akkor az Mt. 151. § (4)bekezdése alapján az állásidőre járó személyi alapbér jár. Amennyiben az Mt.84. §-ában írott feltételek fennállnak, a személyi alapbért ekkor is akorrigált összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.