Távollétidíj-számítás – az alapbérbe épített teljesítménybér

Kérdés: Cégünknél május 1-jével bérreformra kerül sor, amelynek során megszüntetik a teljesítménybért, és beépítik az alapbérbe. Mivel eddig a távolléti díjba beleszámított a teljesítménybér összege, május 1-jétől fél évig (az irányadó időszak leteltéig) ezt továbbra is bele kell számítani a távolléti díjba, vagy esetleg figyelmen kívül kell hagyni?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag teljesítménybér formájában határozták meg, vagy a felek az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával rögzítették az alapbért, és az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150. § (1) bek., 137. § (3) bek.]. Például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Távolléti díj számítása teljesítménybér esetén

Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződésükben rögzítetten, az alapbérükön felül kapnak teljesítménybért. Ez a teljesítménybér hogyan érinti a távolléti díjukat?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjata) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány (alapbérrész),b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetettba) teljesítménybér (teljesítménybérrész), ésbb)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Távollétidíj-számítás és a teljesítménybér

Kérdés: A törvény szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Nálunk bérpótlék nem jár a beosztások miatt, de rendszeresen fizetünk teljesítményarányos díjazást (bónuszt). Eszerint, ha a koronavírus-járvány miatt a munkavállaló egész májusban szabadságon volt, akkor a május havi alapbére mellett megkapja az irányadó időszakra számított (arányos) teljesítménybónuszát is? Vagy ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha idő- és teljesítménybérben vegyesen van megállapítva az alapbére?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben idézett szabály alapján a távolléti díj három részből épül fel: kiszámítása az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (alapbérrész), valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (teljesítménybérrész)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Végkielégítés összege – részmunkaidőre módosított munkaszerződés esetén

Kérdés: Ha a munkavállaló munkaszerződését teljes munkaidősből részmunkaidőssé módosítjuk, amelynek következtében az alapbére is csökken, és utóbb felmondásra kerül a sor (nagy valószínűséggel létszámcsökkentésre hivatkozva), a végkielégítését már a csökkentett alapbérrel kell kiszámolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjának meghatározott többszöröse [Mt. 77. § (3) bek.]. A távolléti díjat– az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (Mt. 136. §), pótlékátalány (Mt. 145. §),– az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Távolléti díj – beszámítandó tételek

Kérdés: Az Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Ezt úgy kell érteni, ha a dolgozó novemberben szabadságra megy, akkor a november hónapban érvényes alapbérén felül kapja meg az irányadó időszakban kiszámolt keresetet is, vagyis hét hónapot kell figyelembe venni? Ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha vegyes rendszerben (idő- és teljesítménybér együtt) van megállapítva a díjazása?
Részlet a válaszából: […] ...esetében az irányadó időszakban (általában az utolsó 6 hónapban, lásd Mt. 152. §) kifizetett díjazást kell alapul venni. Az alapbérrész viszont mindig a távollét idején érvényes alapbér szerint kalkulálandó. Például, ha a munkavállaló novemberben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Irányadó időszak meghatározása távolléti díjhoz

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonya 2018. június 18-án kezdődött, 2018. szeptember hónapban távolléti díj megállapítása vált szükségessé. Munkavállalónk havibéres, a távolléti díj számításának alapjául szolgáló bérelemeknél – a távolléti díj esedékességének időpontját megelőző utolsó 6 naptári hónapra kifizetett bérpótlékokat – lehet figyelembe venni. Ebben az esetben a 6. hónap nem teljes hónap. Figyelembe vehető-e a tört hónap is, vagy csak a teljes hónappal számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és egyes bérpótlékok figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Távolléti díj bérpótlékrészének meghatározása a műszakpótlék tekintetében

Kérdés: Apák pótszabadsága esetén hogyan kell számítani a távolléti díj emelő tételét, ha a munkavállaló az irányadó időszakban a 992 beosztás szerinti munkaórájából 856 órát dolgozott összesen ténylegesen, és ez alatt 260 286 Ft műszakpótlékot kapott?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány (alapbérrész), valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (teljesítménybérrész) és egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] ...a távolléti díj három részből tevődik össze (Mt. 148. §). Részét képezi egyrészt az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá valamennyi, az Mt. alapján kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány; másrészt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj három rész összegéb ő l áll: alapbérrészb ő l, teljesítménybérrészb ő l és bérpótlékrészb ő l [Mt. 148. § (1) bek.]. A kérdésre adott válasz attól függ, hogy a munkavállaló munkaszerz ő dése szerint tisztán teljesítménybérben dolgozik-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Időbérre történő áttérés és a távolléti díj számítása

Kérdés: Társaságunk szeptember 1-jétől megszüntette a teljesítménybérezést, és helyette minden kollégánál egységesen havibéres rendszert vezetett be. Az ehhez szükséges munkaszerződés-módosítások is megtörténtek. Szeptemberi (illetve ezt követő) távollétek esetén figyelembe kell-e venni a megelőző hat hónapban kifizetett teljesítménybért a távolléti díj számításánál, vagy csak az új, időbérben meghatározott alapbérrel kell számolni? A törvényben nem találtunk kifejezett szabályt erre az esetre vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] ...díj három részből tevődik össze, ezek összege adja magát a távolléti díjat. Ezek pedig: az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (ideértve az átalányként meghatározott bérpótlékokat is), az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.
1
2
3
4