3 talált cikk a vezető , munkaviszony létesítése , díjazás , adó kifejezésre

Kérdés: Egy közelmúltban alakult zrt. részvényesei az igazgatóság tagjai is egyben, vezető tisztségviselők, de emellett rendelkeznek heti 40 órás munkaviszonnyal is egy másik cégnél. A társaság cégvezetővel is rendelkezik, akinek szintén van 40 órás munkaviszonya, és tevékenységét megbízási jogviszony keretében látja el. A kérdésünk az lenne, hogy az igazgatósági tagoknak milyen jogviszonyban kell állniuk a társasággal? Elláthatják-e vezető tisztségviselői feladatkörüket megbízási jogviszonyban? Van-e lehetőség arra, hogy díjazás nélkül lássák el a feladatot? Végül tudni szeretnénk azt is, hogy a cégvezető megbízása esetében helyesen jártunk-e el?

Kérdés: Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa, aki egyben az ügyvezető is, jelenleg terhes. Az ügyvezető igénybe kívánja venni a TGYÁS-t, illetve a GYES-t, a szülést megelőzően pedig még táppénzes állományba is kerül az egészségi állapota miatt. Mivel a társaság a működését fenn kívánja tartani, helyette egy alkalmazott végezné a munkát. E munkavállaló nem lenne társasági szerződés szerint kinevezett ügyvezető, a munkáltatója pedig továbbra is a jelenlegi ügyvezető lenne. Önök szerint e munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkör ügyvezető általi gyakorlása munkavégzésnek minősül?

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?