5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Üzemi tanács tagjának fizetés nélküli szabadsága
Kérdés:
A társaságnál működő üzemi tanács egyik tagja gyermekvállalás miatt fizetés nélküli szabadságon lesz, várhatóan évekig. Ez hogyan érinti az üzemi tanács tagjaként betöltött funkcióját? Be kell, vagy be lehet hívni helyette póttagot?
2. cikk / 5 Kölcsönzött munkavállalók az üzemi tanács választásánál
Kérdés: A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalóinkat figyelembe kell-e vennünk az üzemi tanácsi választáson, az üzemi tanács taglétszámának meghatározása során, illetve a szavazásra, tisztség betöltésére jogosult személyek körében?
3. cikk / 5 Üzemi tanácstag – munkajogi védelem nélkül
Kérdés: Az Mt. 236. §-ának (1) bekezdésében előírt és a munkavédelmi képviselők megválasztásához hasonlóan szintén kötelezőnek tekinthető üzemi tanácsok vonatkozásában a jogalkotó miért alkalmaz más munkajogi védettségi szabályt? Itt arra utalnék, hogy az Mt. 260. §-ának (3) bekezdése kizárólag az üzemi tanács elnöke számára biztosít munkajogi védelmet. Egy korábbi kérdésre adott válaszuk indoklásának értelmező kiterjesztésénél vajon a jogalkotó ténylegesen elfeledkezett-e arról, hogy minden üzemi tanácsi tagot is munkajogi védelemben kellene részesíteni? Utalok ismételten arra, hogy az üzemi tanács választása hasonlóan kötelező jellegű, mint a munkavédelmi képviselő választása.
4. cikk / 5 Közalkalmazotti megállapodás a Klebelsberg Központnál
Kérdés: Egy középiskolában dolgozom, ahol a közalkalmazotti tanács elnöke vagyok. 2013. január 1-jétől intézményünket is átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, minek kapcsán a munkáltatók jogköre is változott. 2013. január 14-én kaptunk egy írásos tájékoztatást, miszerint az átvétel időpontjától a munkáltatói jogkör gyakorlója a Klebelsberg Központ elnöke. Ebben az esetben a közalkalmazotti szabályzatot kivel köti meg a közalkalmazotti tanács? Korábban az iskola igazgatójával kötöttük.
5. cikk / 5 Központi üzemi tanács jogszerű létrehozásának vitatása
Kérdés: Társaságunknál az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hoztak létre. Az egyik szakszervezet ugyanakkor vitatja a központi üzemi tanács megalakításának szabályszerűségét, arra hivatkozva, hogy a munkáltatói jogutódlás miatt központi üzemi tanács létrehozására jogszerűen csak azt követően kerülhetett volna sor, hogy megelőzően új üzemi tanácsokat választottak volna. Abban kérem a segítségüket, hogy milyen indokokkal tudjuk rábírni a szakszervezetet arra, hogy vegyenek részt a közös munkában, és ne indítsanak semmilyen eljárást, ami felesleges terhet okozna a cégnek?