Túlfizetés visszavonása munkaidőkeretben, nettó összegben

Kérdés: Munkavállalóink jelentős részét éves munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha a munkavállaló felmond, és ebből adódóan munkaidő-tartozása keletkezik, akkor a bruttó vagy a nettó bért követelhetjük vissza? Ha csak a nettó bért, akkor a járulékkal mi történhet, hiszen ha visszakérjük a NAV-tól, az olyan, mintha fizetés nélküli távolléten lett volna, viszont a munkáltatónak a bruttó bér a kár?
Részlet a válaszából: […] ...mondott fel) [Mt. 95. § (1), (4) bek.].A munkavállaló bruttó munkabérre jogosult a munkaviszonyban; erre az elvre épülnek az adó- és járuléklevonási szabályok. Ezeket azonban a munkavállaló helyett a munkáltató teljesíti kifizetőként, az állam felé, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Munkaviszony-megszűnés a munkaidőkeret lejárta előtt – a bér elszámolása

Kérdés: A Covid-19-járvány miatt mi is alkalmaztuk a kétéves időtartamra vonatkozó munkaidőkeretet; a leállás alatt a dolgozók nagy részének pihenőnapot rendeltünk el a kereten belül, azonban az alapbérük kifizetésre került, hogy ne maradjanak jövedelem nélkül. Hogyan kell kiszámolni a visszafizetendő összeget, ha a dolgozó kilép? Az Mt. szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az "előleg" melyik összeg lesz? A kifizetett nettó munkabér? Bruttó munkabér munkáltatói terhek nélkül? Munkáltatói terhekkel növelt bruttó munkabér? Ha belefér a kilépés hónapjában járó bérébe, akkor egyszerű, mert mínusszal felvisszük a bruttó alapbért, és annyival csökken a havi kifizetendő, így a munkáltatói terhek is. Ha azonban magasabb a levonandó, mint a kilépéskor kifizetendő összeg, akkor melyik verzió alapján kell kiszámolni a tartozást, és felvezetni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásra?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérben részesült [Mt. 95. § (1), (4) bek.]. Amunkavállaló bruttó munkabérre jogosult a munkaviszonyban; erre az elvre épülnek az adó- és járuléklevonási szabályok. Ezeket azonban a munkavállaló helyett a munkáltató teljesíti kifizetőként az állam felé, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Önkormányzati feladatellátás költségvetési szerv által

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság egyik szervezeti egysége által végzett feladat (járdaépítés) január 1-jétől átkerül egy, az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv feladatellátásának körébe. Az önkormányzati költségvetési szerv a feladatellátást a gazdasági társaság e munkacsoportjában dolgozó munkavállalóival kívánja a jövőben ellátni.
1. Jelen esetben beszélhetünk-e átadó-átvevő munkáltatóról, alkalmazhatóak-e az Mt. 36-40. §-ai, vagy fenti esetben az Mt. 63. §-ának (3)-(4) bekezdése az irányadó? A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek átszállhatnak-e a gazdasági társaságról az önkormányzati intézményre?
2. Az önkormányzati intézmény a közalkalmazotti jogviszony helyett foglalkoztatja-e a fenti munkavállalókat munkaviszonyban? Az intézmény alapító okirata szerint az intézménynél alkalmazásban álló személyek lehetséges foglalkoztatási jogviszonyaként szerepel az Mt. szerinti munkaviszony.
3. Az önkormányzati intézménynek van-e lehetősége arra, hogy a gazdasági társaságnál, az adott munkacsoportban jelenleg alkalmazásban álló munkavállalóknak csak egy részét foglalkoztassa január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerv nem az Mt., hanem a Kjt. hatálya alá tartozik. Ezen túlmenően az Mt. 63. §-ának (3) és (4) bekezdése sem irányadó az esetre, mivel az Áht. az ilyen esetekre különös szabályokat ír elő. Az Áht. 11/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Munkabér elszámolása hóközi kilépő esetén

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a kiegyenlítő napokat, vagyis a munkamentes munkanapokat (szabadnap) hóközi kilépők esetén, havibéres besorolással rendelkező munkavállalóknál ledolgozott munkaidőnek kell-e tekinteni a kifizetést illetően? Például egy munkavállaló munkaviszonya május 22-én szűnt meg. A május 1-22. közötti időszakra esik jó néhány szabadnapja. Kilépésekor a szabadnapra járó díjazás is olyan kellene legyen, mintha dolgozott volna?
Részlet a válaszából: […] ...az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni. Vagyis meg kell állapítani, hogy az adott hónapban mennyi lett volna a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével a ledolgozandó órák száma, valamint azt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Időarányos szabadság számítása

Kérdés: A munkavállaló 2016. január 1-jétől 2016. szeptember 30-ig nyolcórás munkaviszonyban állt, utána munkaszerződés-módosítással részmunkaidőben, napi négy órában lett foglalkoztatva. A munkaviszonya 2016. november 14-én megszűnt. 32 munkanap szabadság járna neki egész évre, amiben van négy munkanap gyermek után járó szabadság is. 10 munkanap szabadságot vett ki, még a nyolcórás munkaviszony alatt. A munkaviszony-megszűnésig járó szabadságot szabadságmegváltásként kifizetjük. Az időarányosan megváltott szabadságnapok száma mennyi? Valamint a gyermek utáni pótszabadság arányosítható-e? Jelen esetben a szabadságmegváltás számítását meg kell bontani a nyolcórás teljes munkaidős, illetve a részmunkaidőre való áttérés utáni időtartamra? Hiszen még a nyolcórás időszakából is maradt ki nem adott szabadság.
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek. a) pont]. A szabadságra eső díjazás kiszámításánál (a pénzbeli megváltás esetét is ideértve) mindig az esedékességkor irányadó munkaidőt kell tehát alapul venni, annak nincs jelentősége, hogy a szabadságra való jogszerzés ideje alatt a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Próbaidőre járó munkabérre való jogosultság

Kérdés: A múlt hónapban kezdtem egy cégnél dolgozni. A munkabérem a szerződésben úgy lett meghatározva, hogy 650 000 Ft-ot kapok, ha a hónapban hat projektet elkészítek. Én még a próba­idő alatt, a harmadik héten felmondtam. A munkáltatóm nem akar elengedni, mert még nem végeztem a projektekkel, és épp emiatt semmit nem akar nekem fizetni. Megteheti ezt a szerződés alapján?
Részlet a válaszából: […] ...hatályú felmondás egyoldalú jognyilatkozat, a közléssel hatályosul [Mt. 15. § (4) bek.], és nincs szükség hozzá a másik fél elfogadó nyilatkozatára. A munkáltató ez esetben nem kényszerítheti Önt a munkaviszony "folytatására", további munkavégzésre vagy bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkeretben – elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: 6 hónapos munkaidőkeretet tervezünk bevezetni. Jól gondoljuk, hogy a 6 hónapon belül 3 hónapig folyamatosan 12 órás munkaidő-beosztást rendelhetünk el, ha majd a következő 3 hónapban azt korrigáljuk? Mi van akkor, ha a munka­vállalónk az első 3 hónapon belül elmegy, és így pluszban vannak az órái? Kötelesek vagyunk a túlórákat kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...érdekkörében merül fel, vagy neki felróható [Mt. 95. § (2)-(3) bek.], akkor az általános munkarendben beosztható órákat meghaladó teljesített munkaórákat rendkívüli munkaidőként, az általános munkarendben beosztható órákhoz képest hiányzó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Havibér elszámolása

Kérdés: Hogyan számolom el annak az óradíjas munkavállalónak a havi járandóságát, aki éves vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozik, és adott hónapban több pihenőnapot adunk ki számára, mint a heti 2 nap? Ebben az esetben is meg kell kapnia úgy a bérét, mintha egész hónapban dolgozott volna, vagyis a pluszban elrendelt pihenőnapokra is, és majd amikor a pihenőnapok helyett a következő hónapban vagy később munkanapot rendelek el, akkor fog kompenzálódni a korábban pihenőnapra is kifizetett óradíj? Mi történik, ha a munkaidőkeret letelte előtt közös megegyezéssel szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya, és több pihenőnapot fizettem ki részére, amit nem tudtam már ledolgoztatni? Ekkor visszavonhatom a megelőlegezett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...maximumára vonatkozó rendelkezéseknek egy hosszabb idő alapulvételével feleljen meg [Mt. 99. § (7) bek.]. Azaz lehetővé teszi, hogy egy adott héten (hónapban) a munkavállaló többet, majd egy következőben kevesebbet dolgozzon, mint amennyi a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony megszűnése és az elszámolás

Kérdés: Ha a dolgozók általános munkarend szerinti munkaidő-beosztása állandó jelleggel hétfőtől csütörtökig 8,5 óra, pénteken pedig 6 óra, kell-e alkalmazni az új Mt. 95. §-ában foglaltakat (eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén), ha a dolgozó munkaviszonya megszüntetésre kerül, vagy ez nem minősül munkaidőkeretnek?
Részlet a válaszából: […] ...tekintjük. Ebből eredően megfelelően alkalmazni kell a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetére irányadó szabályokat is. Jelen esetben ez akkor fordulhat elő, ha a munkaviszony hétfői-csütörtöki napon szűnik meg.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Betegség alatti felmentés

Kérdés: 1966. február 13-tól dolgozom az egyik egyetem atomfizikai tanszékén, 2000. április 4-től már mint nyugdíjas, teljes munkaidőben és változatlan munkakörben. 2011. december 15-én kórházba kerültem, súlyos műtéten estem át, és csak 2012. február 23-án jöttem ki. 2012. évi 15 nap betegszabadságomat letöltöttem, jelenleg is táppénz nélküli keresőképtelen vagyok (amit a háziorvos igazol). Ha a közalkalmazotti jogviszonyomat a betegségem miatt a munkáltató megszünteti, jár-e részemre felmentési idő és valamiféle anyagi juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...díjazás nem illeti meg. Miután a kérdés szerint nyugdíjasnak minősül, végkielégítésre nem lesz jogosult. Ha van időarányosan ki nem adott szabadsága, azt a keresőképtelen állapot ellenére távolléti díjjal pénzben meg kell váltani [Kjt. 59. §, régi Mt. 136. §]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.
1
2