Szakképesítési szintek és besorolás

Kérdés:

Az új szakképesítési rendszer szerint kiállított bizonyítványokban a képesítések MKKR-szintek szerint vannak megkülönböztetve. Az egyes szinteken belül hogyan tudjuk eldönteni, hogy közalkalmazotti jogviszonyban A/B/C/D/E fizetési osztályba sorolható-e az adott dolgozó az új rendszer szerint megszerzett képesítéssel? Példaként az MKKR 4. szintjében van érettségi (ami C fizetési osztályba sorolandó), szakközépiskolai érettségi (ami D fizetési osztályt jelent), viszont szerepel a 4. szintben középfokú szakképesítés, felső középfokú szakképesítés is.

Részlet a válaszából: […] ...megelőzően bemutatott oklevélből egyértelműen ki kell derülnie, hogy milyen szintű végzettséget, szakképesítést igazol, és az az adott munkakörnél figyelembe vehető-e.A kérdésben szereplő példából kiindulva: kétségtelen, hogy az MKKR. 4. szintjéhez tartoznak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Technikumi kollégiumi oktató végzettségi feltételei

Kérdés:

Technikum kollégiumában dolgozom nevelőtanárként (új nevünk kollégiumi oktató). A nyíregyházi Tanárképző Főiskolán szereztem földrajz–orosz nyelv szakos tanári diplomát. Ezzel a végzettséggel 1991 óta, azaz 31 éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen. Betöltöttem az 54. életévemet. Munkáltatóm most, az új szakképzési jogszabályokra hivatkozva, arra kíván kötelezni, hogy egyetemi végzettséget szerezzek. Ezt rendkívül méltánytalannak érzem. A hatályos jogszabályok alapján tényleg kötelezhetnek rá?

Részlet a válaszából: […] ...nevelőtanár,– gyógypedagógus,– konduktor,– szociálpedagógus,– játék- és szabadidő-szervező tanár,– tanulási és pályatanácsadó tanár, tehetségfejlesztő tanár,– hittanár-nevelőtanár,– pedagógia szakos tanár és pedagógia szakos nevelő,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Agora területe és annak határai

Kérdés: A Kultv. és a végrehajtására kiadott 39/2020. EMMI rendelet értelmezésében kérnénk állásfoglalásukat. Megyei jogú városban kizárólagos önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozására került sor, melynek nevében szerepel az agora és a kulturális központ elnevezés is. Tevékenységét tekintve alapító okirata tartalmazza, hogy a kulturális tevékenységen túl ellát többek között sport-, szabadidő-tevékenységet is.
1. A Kultv. 78/I. §-ának (1a) bekezdése ismeretében is tartozhat-e ez az intézmény a Kultv. 78/C. §-a hatálya alá, vagy csak a 78/B. § hatálya alá? A kérdés azért merül fel, mivel az ügyvezető megbízása lejár, és kérdéses, hogy reá alkalmazandó-e feltételként a szakirányú mesterfokozatú szakképzettség megléte.
2. Ezen gazdasági társaság ügyvezetőjére alkalmazandó-e a Kultv. 94. §-ának (3) bekezdése, miszerint az intézményvezetői feladatok ellátására pályázatot kell kiírni? Amennyiben igen, a 39/2020. EMMI rendelet 1. mellékletének 9. pontja szerinti végzettség elegendő-e – ha alkalmazható a törvény 78/C. §-a –, vagy nem is kell pályázati eljárás, és nem is szükséges semmilyen képesítési előírásnak megfelelnie az ügyvezetőnek – csak az adott kulturális közművelődési terület belső szervezeti egysége vezetőjének –, tekintettel arra, hogy széles tevékenységi köre van a gazdasági társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítása,d) a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása,e) az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása,f) a tehetséggondozás és -fejlesztés feltételeinek biztosítása, valamintg)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Oltakozási kötelezettség – kivételekkel

Kérdés: Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak jogértelmezésével, a jogalkotói szándék tekintetében szeretnék kérdést feltenni. Intézményünk tekintetében a kormányrendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja releváns. Ez alapján a rendelet alkalmazásában foglalkoztatottnak minősül az Nkt. szerinti köznevelési intézménynél foglalkoztatott személy. A "foglalkoztatott" fogalmát a Tbj. 4. §-ának 5. pontja szerint kell értelmezni, vagyis foglalkoztatott az a személy, akit a köznevelési intézmény biztosítási jogviszony keretében foglalkoztat, vagy az a személy is e fogalom alá tartozik, aki a köznevelési intézmény területén végez munkát, de nem a köznevelési intézmény alkalmazottja? A fogalom konkrét meghatározása azért fontos számunkra, mert intézményünk konyhai dolgozókat alkalmaz az iskolák tálalókonyháin, de a dolgozók nem az iskolával, hanem az intézményünkkel állnak közalkalmazotti jogviszonyban. A tankerület arról tájékoztatott minket, hogy az 599/2021. Korm. rendeletben leírtakat kiterjeszti mindazon személyekre, akik az iskolákba belépnek, és a tanulókkal közvetlen kapcsolatba kerülnek. Mivel intézményünk önkormányzati fenntartású, és alkalmazottai a Kjt. hatálya alá tartoznak, rájuk – értelmezésünk szerint – az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak nem vonatkoznak, viszont a fenti esetben a konyhás munkakört ügyfelekkel közvetlenül érintkezőnek kell minősítenünk, és alkalmazni kell rájuk a rendeletben foglaltakat. De ha az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltakat a konyhás munkakör tekintetében alkalmazzuk, alkalmazni kell-e a többi alkalmazott tekintetében azzal a megkötéssel, hogy nekik pedig a 2. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában meghatározott időpontban kell felvenniük az oltást? Kinek kell ebben az esetben az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak végrehajtását elrendelni?
Részlet a válaszából: […] ...akik a rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt valamely intézménynél vagy szervnél foglalkoztatott személyek. Csak erre adott igenlő válasz esetén lehetne kötelezni őket arra, hogy az 599/2021. Korm. rendelet alapján, a rendelet 2. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Hallgatók – bérlet és szabadságmegváltás

Kérdés: Duális hallgatóknak milyen módon adható helyi, illetve távolsági bérlet? Duális hallgató jogviszonya esetén melyek a szabadságmegváltás feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...illetően azonban az Szkt. nem tartalmaz az Mt.-től eltérő szabályozást. Így az Mt. 122. §-ának (5) bekezdése és 125. §-a irányadó, amely a ki nem adott időarányos szabadság pénzbeli megváltását csak a jogviszony megszűnésével összefüggésben teszi lehetővé....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Távolléti díj számítása szociális ellátóintézményben

Kérdés: Alapítványunk az Mt. hatálya alatt működik, de szociális ellátószervezetként a Kjt. 55-85. §-ait bekell tartanunk, ezért dolgozóinknak van rendszeresen kifizetett ágazati, munkahelyi (veszélyességi) és vezetői pótlék is. Dolgozóink több műszakban, megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. Vasárnapi pótlék nincs nálunk, viszont készenléti és ügyeleti díj előfordul. A távolléti díj számításánál mit kellene figyelembe venni, a fent említett pótlékokat is?
Részlet a válaszából: […] ...az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni,b) folyamatosan nem illetik meg, akkor kell figyelembe venni, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamra illették meg a közalkalmazottat [Kjt. 80. § (2)-(3) bek.].A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Kórházi segédasszisztens közalkalmazotti besorolása

Kérdés: Kórházban, sterilizálóban segédasszisztensi munkakörben dolgozó közalkalmazottat, aki óvónőképző szakközépiskolában 1981-ben szerzett érettségivel rendelkezik, melyik fizetési osztályba kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...szakképesítésének, szakképzettségének alapulvételével kell besorolni a lehetséges fizetési osztályok közül, amely az adott munkakör betöltéséhez szükséges [Kjt. 63. § (1) bek.].Maguk az óvónői ismeretek, vagyis az oklevél által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos kérdések

Kérdés: 1. A Kttv. 62/A. §-a szerint, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Figyelembe véve a Kttv. 260/C. §-át, polgármesteri hivatalnál való közszolgálati jogviszony létesítése esetében is érvényes a fenti szabály? 2. Amennyiben igen, akkor a kinevezés során a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján próbaidő nem köthető ki? 3. A Kttv. 69. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján a köztisztviselő új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni? 4. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése alapján a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál a tárgyévben akkor van lehetőség, ha a jogviszony létesítését követő 45-60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján megállapításra kerülhet? 5. Amennyiben próbaidő nem köthető ki, és folyamatosnak tekintendő a jogviszony, a belépés napjával fennmarad-e a korábbi munkáltatónál megállapított közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidő, vagy a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti szakvizsga teljesítéséhez kapcsolódó fizetési fokozatban való ún. átsorolásstop? 6. Amennyiben az alapvizsga/szakvizsga már teljesített, a Probono felületéhez kapcsolódó képzési kötelezettség szintén a belépés napjától kötelező? Vagy mindezeket felülírja a Kttv. 122. §-a a határidők megállapításával? 7. Vajon az adományozott cím elveszik a címmel rendelkező köztisztviselő Kttv. 62/A. §-a szerinti jogviszony-létesítése esetében, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik a jogszabály erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 69. §-ának (11) bekezdése nem alkalmazandó. Ebben az esetben a korábbi jogviszonyban töltött idő az általános szabályok szerint adódik hozzá az új közszolgálati jogviszony tartamához a végkielégítésre való jogosultság tekintetében.4. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

1985-ös ápolói szakképesítés figyelembevétele a besorolásnál

Kérdés: Szociális bentlakásos ápoló és gondozó tevékenységet folytató költségvetési intézmény vagyunk, közalkalmazotti bértáblával. Milyen fizetési osztályba kell besorolni, minek feleltethető meg az alábbi végzettség: a Gyulai Semmelweis Egészségügyi Szakiskolában 1985. június 25-én általános ápolói és általános asszisztensi szakon képesítő vizsgát tett, majd 1986. június 19-én felnőtt szakápolói szakon szakosító vizsgát tett?
Részlet a válaszából: […] ...kötött munkakört)".A szakosító vizsga 10 hónapos, munka mellett elvégezhető tanfolyam volt, amely újabb iskolai végzettséget nem adott. A 257/2000. Korm. rendelet 2. sz. mellékletének V.2. pontja szerint "C fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Külföldi vendégkolléga az óvodában – a jogi státusz kérdése

Kérdés: Óvodánk módszertani fejlesztések révén kidolgozta sajátos nevelési pedagógiai programját. Ennek alkalmazása érdekében egy külföldi intézettől megkeresést kaptunk, megkérdezve, hogy féléves tanulmányútra fogadnánk-e a külföldi intézet kollégáját. Naponta 6-8 órát töltene óvodánkban, elméleti és gyakorlati továbbképzésben részesülne. Milyen jogi keretek között (együttműködési megállapodás, munkaviszony) kerülhet erre sor?
Részlet a válaszából: […] ...el alapfeladatát. E személlyel egyébként óvodapedagógusként munkavégzésre irányuló jogviszonyt – közalkalmazotti jogviszonyt, óraadói szerződést – létesíteni csak akkor lehetne, ha a hazai szabályoknak megfelelő képzettségi feltételekkel rendelkezne, tehát az Nkt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.
1
2
3
4