3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Munkaszerződés elmaradt hatályosítása – a gondatlan károkozásért fennálló felelősség
Kérdés: A munkavállalóink munkaszerződését nem hatályosítottuk az Mt. 2012-es hatálybalépése óta. A munkaszerződésekben gondatlan károkozás esetére minden esetben 1,5 havi átlagkeresetig terjedő kártérítés került meghatározásra. Most az egyik munkavállalónkat kötelezni akarjuk az általa (gondatlanul) okozott kár megtérítésére. Ilyen esetben követelhetjük a hatályos Mt. szerinti négyhavi távolléti díjat, hiszen a szerződéseink hatálytalanok?
2. cikk / 3 Folyamatban lévő per és az új Mt. szabályainak alkalmazhatósága
Kérdés: Két év után 2012. július 10-én hirdették ki a munkavállalónk által indított munkaügyi perünkben az elsőfokú ítéletet, amelyben a bíróság megállapította, hogy jogellenesen mondtunk fel a munkavállalónak, és többek között kötelezett bennünket, hogy az ítélet jogerőre emelkedéséig járó elmaradt munkabért fizessük meg neki. Az új Mt.-ben azonban azt olvastuk, hogy jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén legfeljebb tizenkét havi távolléti díj illeti meg a munkavállalót. Erre hivatkozva megalapozottan fellebbezhetjük meg az ítéletet?
3. cikk / 3 Leltárhiány megállapítása
Kérdés: Cégünk leltárfelelősségi megállapodást kötött egy munkavállalóval. A leltározás során kiderült, hogy jelentős hiány áll fenn. A munkavállalók elmondták, hogy a vezető több alkalommal vitt el készletet, amit nem vezetett be a könyvekbe; ennek értéke mintegy 520 000 Ft. Ilyen esetben hogyan járunk el helyesen? A hiány teljes összegét meg lehet téríttetnünk a leltárfelelős munkavállalóval – aki a vezető beosztottja –, vagy le kell vonnunk a vezető által okozott kárt?
