Szakszervezeti képviseleti jog – a meghatalmazás

Kérdés: Az Mt. 272. §-ának (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az megteremti a jogalapot a munkavállalók munkáltatóval szembeni általános képviseletén túl az egyes munkavállaló egyedi ügyében történő képviseletre, konkrétan a munkavállaló fegyelmi eljárásban történő képviseletére? Szerintünk – a 8/1990. (IV. 23.) AB határozatot is figyelembe véve – nem, mert az Mt. 272. §-ának (6) bekezdésében meghatározott meghatalmazás nélküli képviseleti jog a szakszervezeteknek a tágabb képviseleti joga, amely lényegében egy törvényi képviseletet jelent, mégpedig nemcsak az adott szakszervezet tagjai, hanem minden dolgozó ügyében. Ezt – álláspontunk szerint – nem lehet úgy értelmezni, hogy az feljogosítja a szakszervezetet minden egyes munkavállaló minden egyes fegyelmi ügyében való képviseletre.
Részlet a válaszából: […] ...a szakszervezet, az utóbbi szabály hatálya alá tartozó jogi képviselet valósul meg. Erre tehát csak az érintett munkavállaló által adott, külön meghatalmazás alapján van lehetőség. Amint arra az Alkotmánybíróság rámutatott, a szakszervezetek meghatalmazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Szakszervezet joga a munkavállalók tájékoztatásához

Kérdés: Nem vagyunk reprezentatív szakszervezet kollektív szerződés megkötése szempontjából, de a tárgyalásokon részt vettünk, és a végül kialakult egyezséggel magunk is egyetértettünk. Erről szerettük volna tájékoztatni a munkavállalókat is, de akkor a másik szakszervezet a munkáltatóval egyetértve kijelentette, hogy ezt nem tehetjük, mivel nem vagyunk szerződéskötésre jogosultak, ezért a megállapodás nem a mi érdemünk, ne akarjuk annak feltüntetni. Jól gondoljuk, hogy erre nincs joguk?
Részlet a válaszából: […] ...az, ha valamelyik érdekképviseleti szerv kizárólag azért nem hajlandó a kollektív szerződés körébe tartozó és általa egyébként elfogadott megállapodást aláírni, mert azzal más érdekképviselet is egyetért, mivel a joggyakorlás a másik érdekképviselet hátrányára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Szakszervezetnek nyújtott munkáltatói támogatás

Kérdés: Több szakszervezet is működik nálunk, de csak kettő olyan van, amely eléri a kollektív szerződés kötéséhez szükséges munkavállalói taglétszámot, és velük is kötöttük meg azt. Ebben úgy állapodtunk meg, hogy e szakszervezetek részére a munkáltató működési támogatást nyújt, olyan módon, hogy finanszíroz a munkavállalók tájékoztatásához kapcsolódó adminisztratív költségeket (nyomtatás stb.), valamint ingyenesen használhatják a munkáltató meghatározott helyiségeit a tevékenységükhöz. A többi szakszervezet számára ezeket a feltételeket nem biztosítjuk. Egyikük képviselője a napokban sérelmezte ezt, mivel az ő tagdíjaikból erre is fordítani kell, viszont a két kollektív szerződést kötő szakszervezet többet költhet a tagoknak adott juttatásokra – ezzel pedig azok vonzóbbá válnak a munkavállalók számára. Kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, lehet-e ennek jogi következménye?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozzék, másrészt semmilyen módon sem előnyben nem részesítheti, sem hátrányosan meg nem különböztetheti a munkavállalót egy adott szakszervezetben fennálló tagsága, vagy épp egy adott szakszervezettől való távolmaradása okán [Mt. 271. § (1), (3)-(4) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet fogalma

Kérdés: A képviseleti jogosultság igazolásaként a munkáltató bekérte a szakszervezet alapszabályát, amelyet a munkáltató nem tart megfelelőnek a képviseleti jogosultság igazolására, ugyanis egyáltalán nem tartalmaz a munkáltatóra vonatkozó rendelkezést, bárminemű utalást. Továbbá a szakszervezet nem jelölt meg olyan, a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagot, aki az alapszabály szerint képviseleti joggal lenne felruházva, és ilyen tagot az alapszabály sem nevez meg. A szakszervezet arra hivatkozik, hogy elegendő azon rendelkezése az alapszabálynak, miszerint a szakszervezet működési területe Magyarország, illetve a szakszervezet céljaként a munkáltatóéval azonos ágazatba tartozó ágazat megjelölése, ahol az érdekvédelmi szervezetek tevékenységének összefogását és összehangolását végzi. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az alapszabály fenti rendelkezéseit nem tartja elegendőnek a képviseleti jogosultság igazolására? Esetlegesen elfogadható-e egyéb dokumentum, például a szakszervezet kongresszusának döntése arról, hogy az adott munkáltatónál a szakszervezet tagszervezetet létesített? Jogszerűen zárkózik el a képviseleti jogosultságát nem igazoló szakszervezet Mt.-ben biztosított szakszervezeti jogosultságainak (pl. tájékoztatás közzététele, helyiséghasználat, munkaidő-kedvezmény) biztosításától a munkáltató? A szakszervezet tagjai részére egyébként tagdíjlevonást már teljesít a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik [Mt. 270. § (1)-(2) bek.]. Álláspontunk szerint ez a szabály előírja, hogy a szakszervezet – amennyiben egy adott munkáltatónál képviseletre jogosult szakszervezetként kíván az Mt.-ben meghatározott jogokat gyakorolni – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Szakszervezeteknek biztosított kedvezmények

Kérdés: A korábban a cégünknél működő szakszervezet mellett nemrég egy újabb is alakult, amely jelentős munkavállalói létszámot tömörít. Az elmúlt években több megállapodásunk is született a régi szakszervezettel arra vonatkozóan, hogy a jogosultságaikat milyen módon gyakorolhatják (pl. helyiséghasználat, a munkaidő-kedvezmény igénybevételének bejelentése). Most az új szakszervezettel is meg kell állapodni ezekről? Kötelesek vagyunk-e ugyanazokat a jogosultságokat biztosítani neki is?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül, másokkalegyütt érdek-képviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választottszervezetbe – kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően – belépjenek,vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak [Mt. 15. § (1) bekezdés]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.