Munkabérszámítás munkaidőkeretben és kötetlen munkarendben

Kérdés: Állattartó telepen kéthavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló díjazása miként alakul, ha az alapbére 300 000 Ft/hónap, a munkaideje 8 óra/nap? Mennyi bér jár, ha a munkaidőkeret kezdetén, november 1-jén dolgozik, és november 4-től 8-ig, 5 napon, szabadságon van, ezenkívül november hónapban még van további 14 nap ledolgozott munkanapja is? Korábbi óradíjas besorolásban szerzett esetleges bérpótlékait is be kell számítani a távollét idejére? Ha kötetlen munkaidőben foglalkoztatjuk, jár-e munkaszüneti pótlék a munkaszüneti napon végzett munkára?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti esetben a munkavállaló munkaidőkeretben irányadó munkaidejét az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése alapján akként kell kiszámítani, hogya) a novemberre és decemberre eső általános munkarend szerinti munkanapok számából (21+22 nap) le kell vonni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Egy órára eső alapbér kiszámítása munkaszüneti nap esetén

Kérdés: Havibéres munkavállalónak, akinek a távolléteit (betegség, szabadság) órában tartják nyilván, a 31 napos hónapban (amikor van 22 munkanap, 1 hétköznapra eső munkaszüneti nap, valamint 8 pihenőnap) hogyan kell kiszámítani az egy órára eső alapbérét? Az alapbért osztva 22×8, vagyis 176 órával, vagy az alapbért osztva 23×8, vagyis 184 órával?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint, a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell megszorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Betegszabadság munkaszüneti napon

Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben – a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan – nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti naphoz kapcsolódó egynapi munkaidő tartamára az órabéres munkavállalónak, ha a munkáltató a napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Készenlét díjazása átalánnyal

Kérdés: Egyik munkavállalónknak készenléti átalány került megállapításra. A szabadság idejére a készenléti átalány összege csökken, és a fizetett szabadság összege a készenléti átalány arányos részével nő? Tulajdonképpen csak arányaiban változik meg a havibér összetétele, vagy a készenléti átalány összege fix, és nem változik a távollétek függvényében? Hogyan alakul az átalány összege betegszabadság idején? A készenlétre járó átalány összegét kötelező belefoglalni a munkaszerződésbe?
Részlet a válaszából: […] ...foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Ilyen megállapodás esetén a munkáltató nem számolja el tételesen az adott hónapban a munkavállaló által teljesített készenlét időtartamát, sem annak csupán rendelkezésre állással, sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.