6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Technikumi kollégiumi oktató végzettségi feltételei
Kérdés:
Technikum kollégiumában dolgozom nevelőtanárként (új nevünk kollégiumi oktató). A nyíregyházi Tanárképző Főiskolán szereztem földrajz–orosz nyelv szakos tanári diplomát. Ezzel a végzettséggel 1991 óta, azaz 31 éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen. Betöltöttem az 54. életévemet. Munkáltatóm most, az új szakképzési jogszabályokra hivatkozva, arra kíván kötelezni, hogy egyetemi végzettséget szerezzek. Ezt rendkívül méltánytalannak érzem. A hatályos jogszabályok alapján tényleg kötelezhetnek rá?
2. cikk / 6 Óvodapedagógus munkakör képzettségi feltételei
Kérdés: Óvodapedagógusok esetében az egyetemi végzettség (mesterszak) figyelembe vehető-e a besorolásuknál? Ha igen, milyen mesterszak esetében (fejlesztő pedagógus, okleveles pedagógiatanár és okleveles játék- és szabadidő-szervező tanári végzettség stb.)?
3. cikk / 6 Kollégiumvezető pályázat nélkül
Kérdés: Közoktatási intézmény magasabb vezetői (kollégiumvezetői) pályázati kiírása után, ha van az előírt végzettséggel rendelkező pályázó, de a pályázati eljárás során leszavazták, kinevezhető vagy megbízható-e olyan személy, aki az előírt végzettségekkel nem rendelkezik, és pályázatot sem nyújtott be?
4. cikk / 6 Tanulmányi szabadság – a kiesett munkaidő elszámolása a munkaidőkeretben
Kérdés: Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?
5. cikk / 6 Tanulmányi munkaidő-kedvezmények – munkaszervezési kérdésekkel
Kérdés: Leányvállalatunk egyik osztályán összesen hat fő dolgozik, akik közül ketten jelenleg éppen egyetemi záróvizsgáikra készülnek, míg további két kolléga is felsőfokú tanulmányokat folytat, és rendszeresen távol van. Egyiküknek sincs tanulmányi szerződése. A kérdésem az, hogy van-e bármilyen jogszerű lehetőségünk arra, hogy elejét vegyük a munkaszervezést teljesen ellehetetlenítő távolléteknek, hiszen a "hatemberes" munkát szinte képtelenség két kollégával elvégeztetni?
6. cikk / 6 Tanulmányi szerződés vagy tanulmányi munkaidő-kedvezmény
Kérdés: Tanulmányi szerződés kivel köthető, illetve milyen kritériumai vannak? Ha valaki érettségit adó gimnáziumi képzésen vesz részt esti tagozaton, azzal köthető-e tanulmányi szerződés, illetve milyen munkaidő-kedvezmény adható? Úgy vélem, hogy a titkársági ügyintéző munkakörben dolgozó esetében alapkövetelmény lenne az érettségi megléte. Az érettségi szakmának minősül? Az Mt. 110. § (1) bekezdésében az áll, hogy a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. Az érettségire ez vonatkozik?