10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Kölcsönzött munkavállalók csoportos létszámcsökkentésnél – nem számítanak
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a munkaerő-kölcsönzés keretében (kölcsönbe adóként) foglalkoztatott munkavállalókat, ha létszámcsökkentést tervezünk, ami a nem kölcsönzött állományt is érinti? A kölcsönzött munkavállalókra a csoportos létszámcsökkentés szabályai nem alkalmazandók, de a kölcsönbe adónál a statisztikai állományi létszám meghatározása során ettől függetlenül figyelembe vehetők?
2. cikk / 10 Foglalkoztatási támogatások igénybevételének lehetősége
Kérdés: Független színházként pályakezdő színművészeket szeretnénk foglalkoztatni egyrészt munkaerő-bővítés, másrészt a friss diplomások tapasztalatszerzése céljából, egyfajta továbbképzésként. Bértámogatást szeretnék igényelni e célból. Mik lennének a lehetőségeim?
3. cikk / 10 Munkaviszony szünetelése – az inaktív idő
Kérdés: Mi számít aktív időszaknak, és mi lehet az inaktív idő a munkaviszonynál? A gyermekgondozási díjon lévő munkavállaló inaktív állományba tartozónak minősül? Ha a munkáltató a felmondási idő időszakára felmenti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót, akkor a munkavállaló az inaktív állományba tartozók közé kerül?
4. cikk / 10 Gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő feltüntetése a statisztikában
Kérdés: Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (2015. január elsejei hatállyal) alapértelmezésében az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. A naponkénti állományilétszám-adatokat hogyan kell számolni? A létszámba beleszámít-e a 30 napot meghaladó távolléten levő munkavállaló (és a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve bekezdés alatt fölsorolt dolgozók)? Például az a munkavállaló, aki a GYES megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt tovább marad távol a munkájától, az átlagos állományi létszámba hogyan számít be? Ha azonban a GYES és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, akkor beletartozik-e az átlagos állományi létszámba?
5. cikk / 10 Munkáltató – újonnan létrejött hány alkalmi munkást foglalkoztathat?
Kérdés: Egy újonnan alakuló cég – amely nem rendelkezik előző 6 havi átlagos statisztikai létszámmal – mikortól és hány főt alkalmazhat alkalmi munkára?
6. cikk / 10 Járulékkedvezmény volt rát-os foglalkoztatásához
Kérdés: Korábban rendelkezésre állási támogatásban (rát) részesült személyt foglalkoztatok vállalkozásomban, amelyért a rát összegével megegyező támogatást kapok (ez 28 500 forint). Megillethet-e emellett egyéb járulékkedvezmény, mivel hátrányos helyzetű kistérségben élő személyről van szó?
7. cikk / 10 Részmunkaidős foglalkoztatás – a rehabilitációs hozzájárulás számítása
Kérdés: A részmunkaidős foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat hogyan kell figyelembe venni a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából a statisztikai állományi létszám számítása során?
8. cikk / 10 Munkahelymegőrző támogatás – 50 fő feletti leépítés esetén
Kérdés: A válság súlyosan érintette vállalatunkat, ezért fokozatos leépítéseket tervezünk, összesen mintegy 80 főtől tervezünk megválni az elkövetkező 1-1,5 évben. Van-e olyan foglalkoztatási célú támogatási eszköz, amellyel elkerülhető lenne az ilyen nagy arányú leépítés?
9. cikk / 10 Rehabilitációs hozzájárulás számítása
Kérdés: Létszámadatok: 111 fő 8 órás + 2 fő 6 órás + 3 fő 4 órás + 1 fő havi 4 órás + 4 fő 40%-ban egészségkárosodott 8 órás + 1 fő 40%-ban egészségkárosodott 6 órás foglalkoztatott után miként alakul a rehabilitációs hozzájárulás mértéke? Hol kell kerekítést alkalmazni?
10. cikk / 10 Rehabilitációs hozzájárulás – a figyelembe veendő munkavállalók
Kérdés: A munkáltató 2009-ben figyelembe veheti-e a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából a 2007. december 31. előtt megállapított 50%-os munkaképesség-csökkenésű munkavállalót, ha rendszeres szociális járadékot folyósítanak részére, valamint a 67%-os rokkantnyugdíjas munkavállalót, ha részére rokkantnyugdíjat folyósítanak? 2010. január 1-jétől hogyan változik a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályozás?