5 talált cikk a rendes felmondás , szakszervezet , adó kifejezésre

Kérdés: Az egyik üzemi tanácsi tag munkaviszonyát rendes felmondással meg kívánjuk szüntetni. A munkavállaló ugyanakkor delegált tag a központi üzemi tanácsba is, ahol többségükben ugyanazok a személyek ülnek, mint akik annak a helyi üzemi tanácsnak is tagjai, ahol a munkavállaló is tag. Ebben az esetben melyik üzemi tanácstól kell beszerezni az egyetértést a felmondáshoz?

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?

Kérdés: A társaságunknál egy szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát meg kívánjuk szüntetni. Az alapszabály szerinti közvetlen felettes szakszervezeti szerv véleményét kikértük, a tértivevény szerinti átvételi naphoz képest azonban nyolc napon belül nem érkezett semmilyen válasz. A helyi szakszervezeti szerv jelezte viszont, hogy nem ért egyet a felmondással, és most nem tudjuk, hogy ha közöljük a nyilatkozatot, akkor az jogszerű lesz-e?

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?

Kérdés: Cégünk munkavállalói létszámának közel 15 százalékát leépítené. A leépítést megelőzően milyen határidővel, illetve a munkavállalók milyen adatairól kell tájékoztatni a munkaügyi központot?