11 talált cikk a részmunkaidő , nyilvántartás , adó kifejezésre

Kérdés: Szabadságátvitellel kapcsolatban szeretnék kérdezni. A szabadságokat a vállalkozás órában tartja nyilván. A vírushelyzet miatt a dolgozóinknak év közben többször módosult a munkaideje. Év végén, megállapodással az átvihető, életkor után járó pótszabadság óráinak számát hogyan kell számolni? Az évre járó életkor után járó szabadság napjainak száma szorozva a december 31. napján érvényes szerződés szerinti munkaidővel? Például, ha 50 éves a dolgozó, akkor 10 nap × 4 óra, ha decemberben 4 órás részmunkaidős (hiszen szabadságnapokról rendelkezik a törvény), vagy ki kell számolgatni egész évben, hogy hány naptári napot volt 2 órás, 4 órás, 5 órás stb., és az életkor után járó pótszabadságokat ez alapján órában meghatározva, maximum azok összege mehet át megállapodással?

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a három év alatti gyermeket nevelő munkavállaló kérése alapján nemcsak napi négy, de akár ettől eltérő (például napi hat) órában foglalkoztatni őt? Ha a munkavállaló visszatér a gyermekgondozási szabadságáról, akkor a gyermek után járó pótszabadságra is jogosult az egyébként a szabadságszámítás szempontjából figyelembe veendő időszakra? Ezt is ki kell adni akár évekre visszamenőlegesen? Mi a helyzet akkor, ha az érintett időszak egy részében a jogosultság nem állt fenn, vagy már meg is szűnt (pl. időközben a gyermek kikerült a neveléséből, vagy betöltötte a 16. életévét)? Ezt a jogosultságot a munkáltató csak a munkavállaló nyilatkozata alapján vagy egyéb igazolások bekérésével is vizsgálhatja?

Kérdés: Elvált szülő esetében, amennyiben nem a munkavállaló neveli a gyermeket a mindennapokban (nem saját háztartásban nevelt a gyermek), jár-e neki is a gyermek után járó pótszabadság (teljes és részmunkaidőben egyaránt)? Hol találom ennek magyarázatát? Másik kérdésem: az apa igénybe veheti-e a fizetéséből a gyermeke után járó családi adókedvezményt, ha az anya és az apa között hivatalosan nincs semmilyen kapcsolat (se házastársi, se élettársi, csak közös háztartásban élnek)?

Kérdés: Az önként vállalható túlórával együtt évi 400 óra túlórát rendelhetünk el, amivel majdnem minden hétre 48 óra munkaidőt írhatunk elő. Ez így jogszerű? Ezeket az órákat külön kell feltüntetnünk? Kell-e írásbeli elrendelés a túlórához?

Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?

Kérdés: A munkavállaló szabadságát órákban tartjuk nyilván. Mennyi (hány nap, hány óra) szabadság jár napi 4, 6 vagy 12 órás foglalkoztatás esetén? Mindegyiküknél egy nap szabadság 8 órának számít?

Kérdés: A munkavállaló 2014. április 30-ig részmunkaidőben dolgozott, ezt követően, május 1-jétől közös megegyezéssel úgy módosítottuk a munkaszerződést, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatjuk. Ennek megfelelően változott a munkabére is. A szabadságára vonatkozóan hogyan kell eljárnunk? Az év első négy hónapjára 10 nap illette meg, napi négy órával számolva, ami 40 óra, május 1-jétől az év végéig pedig 20 nap, napi nyolc órával számolva, ami 160 óra. Április 30-ig csak egyetlen nap szabadságot vett ki, erre az időre négy órára jutó távolléti díj illette meg. Mivel jelenleg már 8 órás a napi munkaidő-beosztása, mi a helyzet abban az esetben, ha ezután megy szabadságra, és a részmunka­idős munkaviszony alatt ki nem vett szabadságot tölti?

Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti egy alkalommal (hétfőn) napi öt órában foglalkoztatott nyugdíjas alkalmazottnak? Mennyi óra számolható el?

Kérdés: Az Mt. 124. §-a alapján a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. A munkavállalónak 22 nap (22 x 8 óra = 176 óra) szabadság jár. A munka­vállaló vagy 12 órára van beosztva, ami 1,5 nap szabadságnak felel meg, vagy 6 órára, ami pedig 0,75 nap szabadság. Változó munkaidő-beosztás esetén előfordulhat, hogy az év során 12 nap 12 órás (144 óra) és 5 nap 6 órás (30 óra) beosztás szerinti munkanap megy el szabadságra, vagyis 174 órányi szabadságot kap a munkavállaló. Mi a teendő a maradék 2 óra tárgyévi szabadsággal?

Kérdés: Mezőgazdasági cég vagyunk. Éves munkaidőkeretben dolgoznak a munkavállalóink, havonta más-más munkaidő-beosztásban. Milyen óraszámmal számoljuk el az adott hónapban a szabadságot?