Szakképzési munkaszerződés

Kérdés:

Az Szkt. 90. §-ának (1) bekezdése értelmében a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatást megelőzően a duális képzőhellyel szakképzési előszerződést köthet. Az Szkt. 82. §-a rögzíti, hogy az adott képzőközpont vagy gazdálkodó szervezet duális képzőhelyként nyilvántartásba veendő. Jól értjük, hogy előszerződés megkötésére is már csak a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet jogosult, hiszen az a nyilvántartásba vétellel fog duális képzőhelynek minősülni? Az Szkt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre, míg az (5) bekezdés alapján a szakképzési munkaszerződésre az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből az is következik, hogy a szakképzési munkaszerződésben fel kellene tüntetni a munkakört is? Ez azért is fontos, mert a kereskedelmi és iparkamarák honlapján elérhető szakképzési munkaszerződés mintákban nem szerepel a munkakör.

Részlet a válaszából: […] Az Szkt. szerinti szakirányú oktatást – szakképző intézmény mellett – duális képzőhely folytathat. A gazdasági kamara közhiteles nyilvántartást vezet a duális képzőhelyekről, ezzel összefüggésben a törvény meghatározza, hogy melyek a nyilvántartásba való felvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Szabadságelszámolás – nem változtatható meg év közben

Kérdés: Fizikai munkavállalóink egy részének a munkaidő-beosztása szeptembertől megváltozott. Addig napi nyolc órában foglalkoztattuk őket, szeptembertől kezdve pedig a beosztás szerinti munkaidejük napi 12 óra. Négyhavi munkaidőkeretben dolgoztak és dolgoznak most is. Ha a munkáltató 2019-ben napban kezdte el kiadni a szabadságot a munkavállalóinak, áttérhet-e év közben az órában történő nyilvántartásra? Kell-e ehhez a munkavállalók beleegyezése, értesítése?
Részlet a válaszából: […] ...A törvény úgy fogalmaz, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – a munkanapos elszámolástól eltérően – az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Uniós állampolgár alkalmazásával kapcsolatos teendők

Kérdés: Francia állampolgár alkalmazása esetén milyen sorrendben történjen a bejelentési nyomtatványok, kötelezettségek, az adókártya, a tajkártya, valamint a lakcímkártya igénylése? Ezeket csak a munkavállaló vagy a munkáltató is megigényelheti?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozhatnak Magyarországon. Az Szmt. értelmében azonban az EGT-állampolgár (így a francia állampolgár is) 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás esetén – legkésőbb a beutazástól számított 93. napon – köteles a tartózkodását személyes adatainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet a válaszából: […] ...részére [Mt. 80. § (2) bek.].A munkaviszony megszűnésének időpontjában ki kell adni a munkavállaló részére a személyijövedelemadó-igazolást ("Adatlap a munkáltatótól [társas vállalkozástól] származó jövedelemről, az adó és az adóelőleg levonásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkaerő-kölcsönző székhelyváltozásáról szóló tájékoztatás

Kérdés: Ha a munkaerő-kölcsönző cég székhelye megváltozik, akkor a dolgozókat erről írásban kell-e értesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...(Mt. 46. §) köteles a munkavállalót tájékoztatni a nyilvántartásba vételi számáról is, amely alatt a munkaügyi központ kölcsönbe adóként regisztrálta. Másrészt a kölcsönbe adó legkésőbb az egyes kikölcsönzéseket megelőzően – szintén írásban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Munkavállaló tartozásai és beteg­szabadságának megállapíthatósága

Kérdés: 2012. július 1. utáni munkaviszony megszűnése esetén nem kell/lehet kiadni a MIL-lapot. Mi a helyes eljárás az új munkaviszony létesítésekor a munkabért terhelő letiltásokra vonatkozóan? Nyilatkoztatni kell a munkavállalót, hogy milyen levonás terheli a munkabérét? Honnan lehet megtudni, hogy mennyi a tartozásának az egyenlege? A munkáltatónak milyen felelőssége, illetve készfizető kezessége van, ha nincs a birtokában a letiltásra vonatkozó irat? Másik kérdésünk: a munkavállalónak a tárgyévben kivett betegszabadságról nyilatkoznia kell-e, ha tévesen nyilatkozott, vagy nem tudja, hogy mennyi betegszabadságot vett igénybe, akkor mi a helyes eljárás? Ha tévesen nyilatkozott, annak milyen vonzatai lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet szerint];– jövedelemadó-adatlap a munkaviszony megszűnésekor, a munkáltatótól származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról, az Art. 46...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Vezető állású munkavállaló munkabér-követelése felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?
Részlet a válaszából: […] ...kell sorolni azokat a követeléseket – ide nemértve a kötelező minimálbér kétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet megnem haladó munkabér- és bér jellegű követeléseket -, amelyek jogosultja agazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, illetve az Mt. 188...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok – a mentesülés egy kérdése

Kérdés: Ügyfelemet 2009 augusztusában pénzbírsággal sújtotta az APEH, mert a helyszíni hatósági ellenőrzés időpontjában még nem jegyezte be az alkalmi munkavállalói kiskönyvekbe a foglalkoztatás megkezdését. Ügyfelem az összes munkavállalót bejelentette utólag és nemcsak a pénzbírságot fizette be, hanem a járulékokat is. Elképzelhető, hogy az Áht. legújabb módosítása értelmében törölve lett a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő feketelistáról? Eddig nem kaptam hivatalos megerősítést, valóban így történt-e. Hol állítják össze a listát, eddig ugyanis csak az OMMF-től kaptam érdemi választ? Elérhető esetleg a teljes országra, illetve minden erre illetékes hatóságra kiterjedő egységes kimutatás? Hol kérhetek egységes hatósági igazolást arról, ha ügyfelem jogosult állami támogatás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...a Met. alapján nyilvánosságra hozottadatokat tartalmazó, továbbá– az Áht. 15. § (5) bekezdése a) pontja tekintetében azállami adóhatóság által az Art. alapján nyilvánosságra hozott adatokattartalmazó, és– az Áht. 15. § (5) bekezdése h)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.