10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása munkaviszony-megszűnés esetén
Kérdés: A csökkentett munkaidős bértámogatás idején a létszámtartási kötelezettségnek nem tesz eleget a munkáltató, amennyiben a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt. A támogatási határozatban szerepel, hogy csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása vagy a munkavállaló felmondása esetén mentesül a munkáltató az arányos befizetési kötelezettség alól. Munkajogilag kifogásolható-e a következő eljárás? A munkavállaló (nem próbaidős) benyújtja a felmondását 2020. június 28-án azzal, hogy másnaptól már nem szeretne a cégnél dolgozni, kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, a munkaviszonyát június 28-ai nappal szüntesse meg, a munkáltató pedig rávezeti a dokumentumra, hogy a felmondási idő letöltésétől eltekint, a munkaviszony felmondással történő megszüntetéséhez június 28-ai nappal hozzájárul. Alapesetben közös megegyezéses megállapodásba foglalnánk az ilyen munkaviszony-megszüntetést, azonban a jogviszony-megszüntetés ezen a jogcímen kedvezőtlen helyzetbe hozná a munkáltatót a bértámogatás elszámolásnál. Lehet-e a munkaviszony-megszüntetés jogcíme munkavállalói felmondás a fenti esetben anélkül, hogy a munkavállalói felmondás közlésétől számított 30 napos felmondási idő nem telik el? Olvastam olyan gyakorlatról, hogy a munkavállaló felmondott, másnaptól pedig igazolatlan távollétet, vagy igazolt, nem fizetett távollétet jelöltek neki a 30. napig, ezzel megtartva a munkavállalói felmondás megszüntetése jogcímet. Valóban szükség van erre, ha a munkavállalói felmondás jogcímet szeretnénk használni? Lehetséges-e továbbá, hogy amennyiben a munkavállalói felmondásnál a munkáltató a felmondási idő ledolgozásától eltekint, és felmenti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, a 146. § (2) bekezdése alapján megállapodik a munkavállalóval, hogy nem fizet erre az időtartamra díjazást, de a munkaviszony csak a felmondási idő leteltével szűnik meg?
2. cikk / 10 Határozott idejű munkaviszony munkavállalói megszüntetése
Kérdés: Egyéves határozott időre létesítettem munkaviszonyt a munkáltatómmal. A próbaidő már letelt, de a munkateher és a kevésbé szimpatikus kollégák miatt sajnos úgy érzem, hogy nem találtam meg az igazi helyemet, így tovább akarok lépni. Kaptam is egy ajánlatot, sokkal jobb feltételek mellett, több pénzért. Azt tudom, hogy azonnali hatállyal nem mondhatok fel, de megszüntethetem-e a munkaviszonyt jogszerűen egyéb módon?
3. cikk / 10 Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés várandósság idején
Kérdés: Munkavállalónkról a próbaidő lejártát követően derült csak ki, hogy egyáltalán nem alkalmas munkakörének ellátására, ezért közös megegyezést ajánlottunk fel számára, amit ő elfogadott. Két héttel később értesített minket arról, hogy várandós, amit akkor még nem tudott, de mivel már akkor is az volt, szeretné, ha az egész megszüntetést "visszacsinálnánk", mivel ennek tudatában nem ment volna bele. Kötelesek vagyunk visszavenni? Beperelhet-e minket arra hivatkozva, hogy megszüntettük a munkaviszonyát a terhessége alatt?
4. cikk / 10 Elállás a munkaszerződéstől
Kérdés: Nemrég neveztek ki egy cég ügyvezetőjének, így én lettem a munkáltatói jogok gyakorlója a kft. munkavállalói felett. Azt tapasztaltam, hogy az elődöm, amikor már tudta, hogy leváltják, felvette néhány ismerősét 2015. július 5-i kezdéssel. Én július 6-án szereztem erről tudomást. Elállhatok-e munkáltatóijogkör-gyakorlóként ezektől a szerződésektől, hiszen e munkaviszonyok fenntartása nyilvánvalóan sérelmes a cégnek?
5. cikk / 10 Felmondást kizáró megállapodás
Kérdés: Az új Mt. 65. §-ának (2) bekezdése szerint a felek megállapodása esetén legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig a munkaviszony nem szüntethető meg. Ebben az esetben, ha megállapodást kötünk, akkor nem lehet alkalmazni a 90 napos próbaidőt? A megállapodás megszegése esetén mivel büntethető a munkavállaló?
6. cikk / 10 Jutalék esedékessége munkaviszony megszüntetésekor
Kérdés: Cégünk kereskedelemmel foglalkozik. Előfordul nálunk olyan eset, hogy egy értékesítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya megszűnik, de csak a munkaviszony megszűnése után realizálódik egy üzlet, melyet még az érintett munkavállaló indított el, de a munkaviszony megszűnése után már egy másik kolléga fejezett be. Ilyen esetben jár-e a jutalék vagy annak egy része annak a munkavállalónak, akinek megszüntetésre került a munkaviszonya? A törvény szerint a munkaviszony utolsó napján el kell számolni a munkavállalóval, viszont nálunk maradnak nyitott projektek. Volt munkavállalóink reklamáltak, hogy a projektet elindították, sőt döntően elvégezték a munkát, a munkaviszony megszűnését követően a projektet átvevő kolléga pedig csak befejezte azt, így álláspontjuk szerint őket illeti meg a jutalék. Kell-e ilyen esetben a volt munkavállalónak jutalékot fizetni, vagy a munkaviszony megszüntetésekor történő elszámolással végleg rendeztük az ebből eredő igényt is?
7. cikk / 10 Vezető munkaviszonyának megszüntetése azonnali hatályú rendes felmondással
Kérdés: Kft.-nk ügyvezetőjének munkaszerződésébe annak idején belefoglaltuk, hogy bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül rendes felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt. Most le akarjuk váltani az ügyvezetőt, az egyik tulajdonostárs azonban megkérdőjelezte a munkaszerződés e rendelkezésének alkalmazását. Megalapozott-e üzlettársunk aggodalma, vagy azonnali hatállyal indokolás nélkül közölhetjük a rendes felmondást?
8. cikk / 10 Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló milyen módon szüntetheti meg munkaviszonyát, illetve melyik megszüntetési mód a legkedvezőbb számára, ha nincs kollektív szerződés a cégnél, vagy nem rendelkeznek abban a nyugdíjba vonuló munkavállalókról? Megszüntetés iránti kérelmét mikor kell közölnie munkáltatójával?
9. cikk / 10 Próbaidő alatti megszüntetés – ha keresőképtelen a munkavállaló
Kérdés: A próbaidő alatt keresőképtelenné vált beteg munkavállalónk munkaviszonyát megszüntethetjük-e indokolás nélkül azonnali hatállyal, vagy – ha a próbaidőből még hátralévő idő hossza lehetővé teszi – a későbbi, esetleges jogvita elkerülése érdekében célszerűbb-e kivárnunk a munkavállaló keresőképességét?
10. cikk / 10 Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?