1. cikk / 219 Munkaidőkeretben elrendelt rendkívüli munkavégzés elszámolása
2. cikk / 219 Havibéres munkavállaló távollétének elszámolása
3. cikk / 219 Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban
4. cikk / 219 Közterület-felügyelő "ünnepnapi" díjazása
5. cikk / 219 Négynapos munkahét és a napi munkaidő meghatározása
6. cikk / 219 "Fizetett ünnep" – munkaszüneti napi munkavégzés hiányában
7. cikk / 219 Munkaidőkeretben elszámolt állásidőre kifizetett bér levonása
8. cikk / 219 Napi munkaidő számítása részmunkaidőben
9. cikk / 219 Óradíjas munkavállalók munkabér-kifizetése munkaidőkeretben
Munkavállalóink órabéres szerződéssel rendelkeznek, és a jövő hónaptól már munkaidőkeretben foglalkoztatjuk őket. Lehetőségünk van innentől a ténylegesen ledolgozott órák alapján kifizetni nekik a munkabérüket?
10. cikk / 219 Rendkívüli munkavégzés díjazása – az alapbérrész számítása
Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?