Munkavégzési hely megszűnése

Kérdés: Társaságunk tevékenysége az egyik településen megszűnik. Az ott alkalmazott dolgozók 13 éve állnak munkaviszonyban társaságunkkal, szerződésük változó munkahelyre szólt. Valamennyi ott alkalmazott munkavállalónak a megyén belül, 60 km távolságra lévő településen, változatlan munkafeltételekkel (munkabér, munkakör) tudunk munkát biztosítani. Munkába járásukat a társaság biztosítja, a dolgozókat csoportosan busszal szállítja. A másik településre áthelyezés módja munkaszerződés-módosítás vagy munkáltatói utasítás? Továbbá, mi a teendő, ha a munkavállaló nem írja alá a szerződésmódosítást, azaz nem fogadja el a másik településen felajánlott munkalehetőséget, vagy megtagadja a munkáltatói utasítást?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésszerűen nem tudja, olyan okból, ami a munkáltató működésével összefüggő – azaz a telephely megszűnése miatt. Ez adott esetben a munkáltató részéről felmondási okot is jelent [Mt. 66. § (2) bek.]. Természetesen önmagában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Munkavégzési helyre utazás – munkaidő

Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén [Mt. 143. § (1)-(2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

A munkakör határai

Kérdés: Miként lehet a munkakör határait meghatározni, illetve lehet-e kérni a munkavállalót, hogy a munkakörébe nem tartozó feladatokat is ellássa?
Részlet a válaszából: […] ...az, ha a felek egyező akarattal módosítják a munkaszerződést a munkakör vonatkozásában (Mt. 58. §). Ebben az esetben a felek szabadon meghatározhatják azt is, hogy a munkakör módosítása határozatlan időre szól, vagy esetleg egy előre meghatározott időpontig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Munkaköri határok és munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása

Kérdés: A munkáltató költségtakarékosság miatt úgy döntött, hogy az üzem területén elhullott madártetemek, illetve a guanó összegyűjtésével és eltakarításával kapcsolatos feladatokat a jövőben nem külső vállalkozóval végezteti el, hanem a munkavállalók igénybevételével oldja meg. Ezt a lehetőséget a biológiai kockázatok értékelésével, illetve az egészségvédelemmel foglalkozó munkáltatói szabályzat is rögzíti. A szabályzatban az is olvasható, hogy H5N1 madárinfluenza elleni védőoltás minden érintett munkavállalónak a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során fel lett kínálva, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazoltak. A munkavállalók munkaköri leírásában található záradék értelmében a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható. Álláspontunk szerint e rendelkezés több ponton kifogásolható, ugyanis abból nem derül ki, hogy milyen beosztású vezetők, milyen jogalapon rendelhetik el a fenti feladatot, illetve a munkavállalók mely munkakörökből "csoportosíthatók át" ilyen munkavégzésre. A munkáltató szerint, mivel a záradék korlátlan felhatalmazást ad a munkahelyi vezetőnek, a fent idézett munkavégzés jogszerűen nem kifogásolható. Jogszerű-e a munkáltató eljárása, különös tekintettel a munkaköri leírásra? Elvileg bármely munkavállaló kötelezhető-e ezen feladatokra, ha a szükséges védőfelszerelést megkapja? Köteles-e a munkavállaló az ilyen munkáltatói utasítást a munkaköri leírás záradékára történő hivatkozás alapján korlátlanul teljesíteni? A munkavállalók nagy többsége egy vagy több szakmával rendelkező kvalifikált szakmunkás. Fizikai munkakörökben nem ritka a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A hatályos Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedéseket, mint a hatályon kívül helyezett korábbi Mt. 83/A. §-ának (2) bekezdése, ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy a munkáltató eljárása aggályos.
Részlet a válaszából: […] ...utasítás kiadásánál a munkáltató belső szervezeti szabályai keretében meghatározott munkáltatóijogkör-gyakorlás rendje az irányadó. Vélhetően, aki általában utasítás kiadására jogosult a munkavégzéssel kapcsolatban, az a személy rendelheti el a munkakörbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Munkaközi szünet nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...kell kiadni. A rendes munkaidő kezdetét és végét rögzítő munkaidő-nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie, hogy az adott napon a munkavállaló milyen tartamú munkaközi szünetben részesült. Például ha az adott napon 20 perc munkaközi szünetre jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Munkáltató jogellenes utasításának megtagadása

Kérdés: Mit tudok tenni, ha a főnököm megszüntette a munkaviszonyom, mert megtagadtam a munkába állást? Ugyanis 13 óra munka után még arra utasított, hogy dolgozzak tovább, pedig az utolsó másfél órában a szakadó esőben bőrig áztam. Én az utasítás ellenére nem folytattam a munkát, hanem hazamentem. Ezt követően felhívott, hogy másnaptól nem kell munkába állnom.
Részlet a válaszából: […] ...heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra lehet [Mt. 99. § (3) bek.].A fenti összegzés alapján megállapítható: tizenkét órát meghaladó munkavégzésre a munkavállaló legfeljebb készenléti jellegű munkakör esetén osztható be. Ha pedig a munkáltató rendes munkaidőn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Változó munkahely és a más munkahelyre történő beosztás megtagadhatósága

Kérdés: 2008. március 10. napjától dolgozom munkáltatómnál eladói munkakörben. Változó munkahelyre vettek fel, de telephelyként a jelenlegi munkavégzési helyem van megjelölve. A munkáltatóm azonban aláíratott velem egy papírt arról, hogy 2012. június 1-jétől átirányítanak egy másik városba. Kérdésem, hogy ezt megtehetik-e, ha igen, akkor mennyi időre, végleg, vagy csak 44 munkanapra? Költségeimet meg kell-e téríteniük, ha igen, mit? Köteles vagyok-e elfogadni? Ha nem fogadom el, akkor rám nézve milyen következménnyel jár?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a munkaszerződésben változó munkavégzési helykerült kikötésre, akkor a munkáltató a munkavállalót – ellenkező megállapodáshiányában – egész működési területén foglalkoztathatja. Azzal, hogy amunkavállaló aláírta a munkaszerződést, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Munkáltatói szabályzat

Kérdés: Milyen foglalkoztatással kapcsolatos feltételeket szabályozhatunk munkáltatói szabályzatban?
Részlet a válaszából: […] ...azt jelenti, hogy annak tartalmát, az abba foglalt munkáltatóikötelezettségeket a munkáltató nem fogalmazhatja meg teljesen szabadon, csakolyan kérdéseket szabályozhat, amelyek esetén számára az Mt. biztosít aszabályaitól való eltérési lehetőséget. Ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Munkáltatói utasítás megtagadása

Kérdés: Mi változik a munkáltatói utasítás megtagadása terén július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos Mt. kimondja, hogy ha az utasítás végrehajtásakárt idézhet elő, és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítástadó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nemtagadhatja meg. Az új Mt. ezt a kérdést kissé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Rugalmas munkaidő-beosztás vagy túlóra?

Kérdés: Logisztikai tevékenységet folytató cég vagyunk. Hogy raktárainkban mikor kerül sor árufogadásra, illetve mikor kell az árut átrakodni, legfeljebb 1-2 nappal előbb tudható meg. Ez viszont azt eredményezi, hogy nem tudjuk előre, egy héttel korábban beosztani a munkaidőt, így rendszeresen túlóráztatni kényszerülünk a dolgozóinkat, ami nem túl gazdaságos megoldás. Van-e valamilyen alternatív jogi lehetőségünk? Bevezethetünk-e például rugalmas munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] ...előre nem kiszámítható, és amunkavégzésre rendszeresen szükség van a napi egy műszakos beosztás szerintirendes munkaidőt meghaladóan is, ennélfogva nem tartható be az Mt. 119. § (2)bekezdése, mely szerint a munkaidő-beosztást legalább egy hétre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.