13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Művelődési ház vezető "másodállása"
Kérdés: A helyi művelődési ház teljes munkaidős munkaviszonyban álló vezetője egy másik önkormányzatnál vállalhat-e további kulturális munkát heti kétórás munkaviszonyban?
2. cikk / 13 Művelődési intézmények – a közösségi színtér működtetése
Kérdés:
A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?
3. cikk / 13 Ügyvezetés – egyszerűsített foglalkoztatás keretében
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője rendelkezik máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, ott biztosított. Itt az ügyvezetést megbízás alapján végzi, ezért díjazást nem kap, a vállalkozás tevékenységében nem vesz részt személyesen. Havonta egy-két nap lenne ellenőrzési munkája, amiért kapna némi nem túl magas díjazást. Ez az egy-két napi tevékenység ellátható-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében, tiltja-e ezt valamilyen jogszabály?
4. cikk / 13 Hivatalsegéd további munkaviszonya
Kérdés: Jelenleg hivatalunk az egyik munkavállalót hivatalsegédként alkalmazza az Mt. szerint 8 órában. Decembertől egy, az Mt. hatálya alá tartozó intézettel kötött szerződés alapján ők fogják alkalmazni egy évig, szintén munkajogviszonyban, a 20/2018. EMMI rendelet alapján. Kérdésem lenne, hogy december 1-jétől hivatalunk négy órában alkalmazhatja-e továbbra is a munkavállalót hivatalsegédként?
5. cikk / 13 Azonnali hatályú felmondás indokolása – hivatkozás a jogszabályhelyre
Kérdés: A munkavállalónk pénzügyi ügyintéző munkakörben dolgozik. Az informatikai rendszerünkből egyértelműen kitűnik, hogy három alkalommal egyenként 30-40 ezer forintot jogalap nélkül átutalt a munkáltató fizetési számlájáról saját magának, majd ezt később, rendszerint néhány hét múlva vissza is utalta. Összességében ugyan nem érte kár a munkáltatót, ugyanakkor kétséget kizáróan megingott benne a bizalma. Úgy döntöttünk, azonnali hatállyal megszüntetjük a munkaviszonyát, mivel a munkáltató számláján lévő pénzzel – ha időlegesen is, de – sajátjaként rendelkezett. Az azonnali hatályú felmondásra irányadó, tudomásszerzéstől számított 15 napos, az utolsó cselekmény elkövetésétől számított egyéves határidő még nem járt le. Az Mt. 78. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontjára hivatkozzunk, hogy jogszerű legyen a munkaviszony megszüntetése?
6. cikk / 13 Vezető munkavállaló munkaviszonyának azonnali hatályú felmondása
Kérdés: Meg lehet-e szüntetni azonnali hatályú felmondással annak a vezető állású munkavállalónak a munkaviszonyát, aki rendszeresen anélkül ismer el egyes szerződéses követeléseket, hogy ellenőrizné, azok mögött van-e tényleges teljesítés? Mivel számos esetben bebizonyosodott, hogy a követelések nagy része valójában nem is volt jogos, ebből következően e tevékenységével jelentősebb összegű kárt okozott a cégnek.
7. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadság mérlegelés alapján
Kérdés: Egyik munkavállalónk jelezte, hogy fizetés nélküli szabadságra kíván menni, mivel a felesége külföldre megy dolgozni egy évre. Kötelesek vagyunk engedélyezni ezt az általa megjelölt időre? Ha ezt engedélyezzük, akkor a munkavállaló minden kötelezettsége alól mentesül ez időre?
8. cikk / 13 Azonnali hatályú felmondás – a jogvesztő határidők kezdete
Kérdés: Munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésével összefüggésben a szubjektív és objektív határidő értelmezése kapcsán kérem segítségüket. A munkáltató szabályozta, hogy írásban be kell jelenteni a munkavállalónak a munkaviszonyon kívül folytatott egyéb tevékenységet. A bírósági határozatokban közzétett eseti döntésekben nem egy esetben a bírói jogalkalmazás állapot cselekményként tünteti fel a bejelentés elmulasztását. Értelmezhető-e úgy, hogy a bejelentés napjáig a szubjektív és objektív határidő nem kezdődik meg?
9. cikk / 13 Munkaidőn kívül létrehozott műalkotás – és a munkáltató kárigénye
Kérdés: Grafikusként dolgozom egy cégnél. A munkáltatóm most azonban perrel fenyeget. Otthon, a saját vállalkozásomnak is szoktam rajzokat, terveket készíteni. Bár ezek valóban hasonló tárgyúak, mint amiket a cégnek kell csinálni, de sosem munkaidőben és nem a munkahelyemen készítem őket. A munkáltatóm mégis igényt tart ezekre, illetve az ezekből származó haszonra. Megteheti ezt?
10. cikk / 13 Hátrányos jogkövetkezmény – fizetés nélküli szabadság alatt vezetett blogért
Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van. Viszont jelenleg is vezet egy blogot, amin olyan bejegyzések jelennek meg, amelyek gyakran rossz színben tüntetik fel a céget. Ha fizetés nélküli szabadságon van az illető, akkor emiatt alkalmazhatunk-e vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket, illetve felmondhatunk-e neki, vagy meg kell várni, amíg véget ér a fizetés nélküli szabadsága?
