1218 cikk rendezése:
11. cikk / 1218 Készenlét alatti munkavégzés elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Ügyfelünk rugalmas munkaidőt kíván bevezetni munkavállalói körében. A peremidő reggel 6 és 10 között, valamint 15 órától este 20 óráig tartana, a törzsidő pedig 10 és 15 óra között. A tervezett munkaidőkeret tartama 1 vagy 3 hónap lesz. A munkavállalók között vannak olyanok, akik készenlétet is ellátnak. Amennyiben például 20 órától kezdődne a készenlét, és a munkáltató utasítása alapján 22 órától tényleges munkavégzésre kerülne sor két órán keresztül, akkor ez, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő, a munkáltató szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mint a peremidőn kívüli rendkívüli munkavégzés? A munkaidőkeret végén ugyanúgy kell ezzel a tartammal a munkáltatónak számolnia, mint a peremidőn kívül végzett rendkívüli munkaidő tartamával? Ebben az esetben a készenlét ideje alatt végzett munka (a példában 2 óra) elszámolható a munkaidőkeret terhére, így, ha ennek megfelelően a következő munkanapon (például) két órával kevesebbet dolgozik a munkavállaló a peremidőben, aznap csak 6 óra telik munkavégzéssel, azzal a munkaidőkeretre tekintettel a munkaidő átlagos 8 órányi tartama megvalósul? Ha az előző kérdésre a válasz igen, a munkáltató abban az esetben is köteles az éjszakai pótlék mértékét megfizetni (ez alól tehát akkor sem mentesül, ha a készenlétben munkával töltött időt a munkaidőkeret terhére elszámolják), valamint a készenlétben töltött, de munkavégzéssel nem érintett órákra az erre vonatkozó pótlékra is változatlanul jogosult a munkavállaló? A munkáltató elsődleges célja, hogy megállapodjon a munkavállalókkal a rendkívüli munkaidő szabadidővel történő kompenzálásában, ilyen szempontból szeretné azt tudni, hogy a készenlét során végzett rendkívüli munkaidő óráit hogyan kell beszámítani.
12. cikk / 1218 Távmunka és home office egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatónál nem egészségügyi tevékenység ellátására köthető-e távmunkavégzési vagy home office munkaszerződés?
13. cikk / 1218 Önkormányzati költségvetési szerv - a foglalkoztatás jogviszonya
Kérdés: Gazdasági, működtetési és közétkeztetési tevékenységgel foglalkozó önkormányzati fenntartású költségvetési szerv esetén kötelező-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni a munkavállalókat, illetve vezetőket, vagy lehetséges a munkaviszonyban történő foglalkoztatás is?
14. cikk / 1218 Köznevelési jubileumi jutalom jogszerző ideje
Kérdés: Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról. Jól értelmezzük-e a bekezdést, azaz a fizetés nélküli szabadság időtartama minden esetben beleszámít a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időszakba? Minden esetben, függetlenül a fizetés nélküli szabadság időtartamától, illetve attól a körülménytől, hogy a munkáltató törvényben nevesített kötelezettségéből adódóan engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot (pl. aktív GYES időtartama, külszolgálat), vagy nem volt számára kötelezően előírva, de "elengedte" a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra? Kizárólag azt a körülményt kell vizsgálni, hogy a közalkalmazotti/köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennmarad-e a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Ehhez kapcsolódóan, amennyiben a pedagógus a 30 éves köznevelési foglalkoztatotti jubileumra jogosító időt a fizetés nélküli szabadság ideje alatt éri el, a kifizetés melyik munkáltató törvényi kötelezettsége? Aki "elengedte" fizetés nélkülire (pl. tankerületi központ), vagy akinél jelenleg biztosítási jogviszonyban van (egy felsőoktatási intézmény)? Egy másik konkrét esetben a pedagógus a fizetés nélküli szabadsága alatt külföldön tartózkodik. Számít-e, hogy pedagógusként dolgozik-e vagy a vendéglátásban? Mindkét esetben "pörögnek"-e az évei, illetve a munkáltató a Púétv. szerinti jutalomra jogosító idő elérésekor köteles-e kifizetni a jutalmat attól függetlenül, hogy az a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt lenne esedékes? Ugyanezt kell figyelembe venni akkor is, ha a tankerület pedagógusa fizetés nélküli szabadsága alatt a polgármesteri hivatalban helyezkedik el? Ki lesz a jutalom kifizetője: a tankerület vagy a hivatal?
15. cikk / 1218 Mentő-gépkocsivezető munkaideje
Kérdés: Mentő-gépkocsivezetőként teljesítek szolgálatot. Van-e szabályozás arra, hogy mennyit tölthetek szolgálatban, ha nem írtam alá a 24 órás szolgálatot? Úgy tűnik, hogy Budapestre is fel kellene járni, de az 16-18 óra is lehetne. Régen 15 óra volt a maximális szolgálat a gépkocsivezetőnek, utána helyszíni váltást kérhettünk, illetve saját felelősségre vezethettünk tovább. Most mik a szabályok?
16. cikk / 1218 Hétvégi feladatok megszervezése hétköznapra beosztott munkavállalókkal
Kérdés: Intézményünk munkatársai háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hétköznapokon. Előfordul, hogy hétvégén és ünnepnapokon rendezvényeket tartunk, melyek lebonyolításához alkalmanként 30-40 fő részvétele szükséges. A lebonyolításában - a két fő rendezvényszervező munkakörben foglalkoztatott kollégán kívül - különböző munkakörben dolgozó kollégák vesznek részt, javadalmazás ellenében. Két megoldás is felmerült, de mindkét esetben kérdéses, hogy jogszerű-e.
Az első, hogy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésére kerül sor. Ez csak beosztás szerinti munkanapra történhet, vagy ünnepnapokon és hétvégén is? Jogosult-e a munkáltató a rendezvények miatt egyenlőtlenül beosztani azt a kollégát, akinek a munkaszerződés szerinti munkaköre nem függ össze a rendezvényeken ellátott feladataival? A másik megoldás a megbízási szerződés kötése. Jogszerű-e, ha a nem rendezvényszervezéssel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal megbízási szerződést kötünk, és a rendezvényeken ledolgozott munkaórák a teljesítést követően óradíjas részteljesítéssel kerülnek kifizetésre?
Az első, hogy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésére kerül sor. Ez csak beosztás szerinti munkanapra történhet, vagy ünnepnapokon és hétvégén is? Jogosult-e a munkáltató a rendezvények miatt egyenlőtlenül beosztani azt a kollégát, akinek a munkaszerződés szerinti munkaköre nem függ össze a rendezvényeken ellátott feladataival? A másik megoldás a megbízási szerződés kötése. Jogszerű-e, ha a nem rendezvényszervezéssel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal megbízási szerződést kötünk, és a rendezvényeken ledolgozott munkaórák a teljesítést követően óradíjas részteljesítéssel kerülnek kifizetésre?
17. cikk / 1218 Vasárnapi pótlékra való jogosultság strandfürdőkben
Kérdés: Önkormányzati fenntartású termálstrandfürdőben jogosultak-e vasárnapi pótlékra a munkavállalók? Ha igen, minden munkavállalót megillet a vasárnapi pótlék, vagy csak bizonyos munkakörökben foglalkoztatottakat? Ha nem, milyen feltételek teljesülése mellett lennének jogosultak a munkavállalók vasárnapi pótlékra? A dolgozók 6 havi munkaidőkeretben, általánostól eltérő munkarendben vannak foglalkoztatva. A gépészek beosztása 24 óra munkaidő, 72 óra pihenőidő. A pénztárosok, a takarítók és az úszómesterek munkaideje a nyitvatartási időnek megfelelően van megállapítva. Beosztásuk 2 munkanap után 2 pihenő/szabadnap.
18. cikk / 1218 Felmondás bizalomvesztés miatt
Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
19. cikk / 1218 Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban
Kérdés: 32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24 óra. Általában egy hónapban 7-8 napot dolgoznak. A munkaidő általában 7:30-tól másnap 7:30-ig tart. A 24 munkaórából 8 órát éjszakai pótlékkal számolunk el, az esetleges túlóra-elszámolás legkésőbb a munkaidőkeret végén történik, és biztosítjuk a legalább 48 óra pihenőidőt is. A 24 órából a konkrét munkavégzés legfeljebb 16-18 óra, a fennmaradó részben nem csinálnak semmit, csak ott vannak az egységben. Ez így továbbra is szabályos? Lehet-e a nonstop vendéglátóegység készenléti jellegű, így napi legfeljebb 24 óra, heti legfeljebb 48 óra a munkaidő? Alkalmi munkavállalót csak naponta maximum 12 órát lehet dolgoztatni, ami lehet éjszaka is? (A 8 órán felüli részt pótlékoljuk.)
20. cikk / 1218 Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség
Kérdés: A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmények fenntartóit, hogy az általuk fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott tanárok, valamint a Gyvt. hatálya alá tartozó tanárok számára biztosítsanak átlagos 32,2%-os béremelést".
A 401/2023. Korm. rendelet 88. §-ának (1) bekezdése szerint a Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege 2024. évben 528 800 forint. A 88/A. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus-szakképesítéssel vagy -szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: pedagógus) havi illetményét a Púétv. 97. §-ának (1) bekezdése szerinti fokozata alapján a 98. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan módon állapítja meg, hogy a havi illetmény összege - az esélyteremtési illetményrészt ide nem értve -
a) Pedagógus I. esetén 538 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig,
b) Pedagógus II. esetén 555 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig,
c) Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig,
d) Kutatótanár esetén 750 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig
terjedhet.
A gyakornok 528 800 Ft, Pedagógus I. esetén 538 000 Ft, Pedagógus II. esetén 555 000 Ft, Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft, Kutatótanár esetén 750 000 Ft kötelezően járó illetményen felüli fenntartó által biztosított átlagos 32,2%-os béremelés a pedagógus illetményének része lesz, vagy egyéb pótlékként is megkaphatja a dolgozó? Amennyiben illetményként kapja a pedagógus, csökkenthető-e a jövőben, vagy visszavonhatatlanul beépül az illetményébe, illetve, ha egyéb pótlékként kerül juttatásra?
A 401/2023. Korm. rendelet 88. §-ának (1) bekezdése szerint a Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege 2024. évben 528 800 forint. A 88/A. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus-szakképesítéssel vagy -szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: pedagógus) havi illetményét a Púétv. 97. §-ának (1) bekezdése szerinti fokozata alapján a 98. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan módon állapítja meg, hogy a havi illetmény összege - az esélyteremtési illetményrészt ide nem értve -
a) Pedagógus I. esetén 538 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig,
b) Pedagógus II. esetén 555 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig,
c) Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig,
d) Kutatótanár esetén 750 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig
terjedhet.
A gyakornok 528 800 Ft, Pedagógus I. esetén 538 000 Ft, Pedagógus II. esetén 555 000 Ft, Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft, Kutatótanár esetén 750 000 Ft kötelezően járó illetményen felüli fenntartó által biztosított átlagos 32,2%-os béremelés a pedagógus illetményének része lesz, vagy egyéb pótlékként is megkaphatja a dolgozó? Amennyiben illetményként kapja a pedagógus, csökkenthető-e a jövőben, vagy visszavonhatatlanul beépül az illetményébe, illetve, ha egyéb pótlékként kerül juttatásra?
