Szabadság kiadása részmunkaidőben

Kérdés:

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az érintett szabadságának kiadásával kapcsolatban a Kit. 129. §-ának (15) bekezdése az irányadó, mely rögzíti, hogy a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a kormánytisztviselő két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Hány nap szabadságot kell kiadni, ha egy egész héten át nem dolgozik, vagy héten átívelő szabadságot vesz igénybe? A kormánytisztviselő szerdától péntekig végez munkát. Amennyiben ő csütörtöktől péntekig lenne szabadságon, ki kell vennie a hétfői, keddi és szerdai napot? Vagy ha szerdától szerdáig szeretne, akkor a hétfői, keddi, csütörtöki és pénteki napot? Jelenleg a kormánytisztviselő részmunkaidőben heti 20 órát dolgozik a fentieknek megfelelően, tömbösítve szerdán, csütörtökön és pénteken.

Részlet a válaszából: […] ...kell szabadságot kiadni, amikor be van osztva munkavégzésre, hanem a hétfőre és a keddre is. Amennyiben a kormánytisztviselő az adott héten nem minden beosztással érintett napján van szabadságon, akkor csak az érintett napokra kell szabadságot kiadni részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Jubileumi jutalomra jogosító idő – a fizetés nélküli szabadság tartama

Kérdés: Jubileumi jutalom szempontjából beleszámít-e a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe a fizetés nélküli szabadság ideje, melyet a közalkalmazott külföldön tanulással vagy a munkáltató általi kiküldetésben töltött? A kiküldetés ideje alatt hasonló tevékenységet folytatott, mint a munkáltató székhelyén.
Részlet a válaszából: […] ...esetén, amikor a szünetelés időtartamát figyelmen kívül kell hagyni (pl. a gyakornoki idő vagy a végkielégítés jogszerző ideje), az adott jogintézmény tekintetében erről a Kjt. külön és kifejezetten rendelkezik. Mindezek alapján a fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Kormánytisztviselői jubileumi jutalom – a jogszerző idő

Kérdés: Néhány kormánytisztviselőnk jubileumi jutalma tavaly júliusban éppen a jogviszonyváltást követő napokban lett volna esedékes. Jelenleg többen keresetlevelet nyújtottak be a munkaügyi bíróságra, arra hivatkozással, hogy a Ktjv.-nek a jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeit módosító rendelkezései – a jubileumi jutalomra jogosító idők indokolatlan lecsökkentésével – az Alkotmányba ütköznek. Véleményük szerint alkotmányos joguk van az elvégzett munkájuk ellenértékére, hiszen maga az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdése szerint is "minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének", és jogellenes az a munkáltatói intézkedés, amely egy alkotmányellenes jogszabályra alapítva fosztotta meg őket a juttatásaiktól. Mire számíthatunk, valóban olyan szerzett jogról lehet szó, amelyre a letöltött szolgálati idő alapján jogot formálhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...(IX. 15.)AB határozat]. Ez a juttatási forma olyan béren kívüli, úgynevezett "ex gratis"juttatás, amelyre senkinek nincs Alkotmányból fakadó joga [19/2006. (V. 31.) ABhatározat]. Így megítélésünk szerint a kormánytisztviselői kereseteketvárhatóan elutasítja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.