Szakszervezet – a képviselet és a képviselő

Kérdés:

A Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató esetében a szakszervezet 2021-ben hivatalosan bejelentette, hogy az egyik köztisztviselő választott szakszervezeti tisztségviselőként munkajogi védelemre jogosult. 2022-ben a köztisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel megszűnt. A közszolgálati jogviszony megszűnését követően a volt köztisztviselő választott tisztségviselőnek minősül-e még a munkáltatónál, van-e bármilyen joga egyeztetéshez? A jogviszony megszűnését követően sem a szakszervezet nem jelölt meg új képviseletre jogosult köztisztviselőt, sem a volt köztisztviselő nem jelezte, hogy a továbbiakban hogyan és milyen módon lehet őt elérni, ha a Kttv. alapján a szakszervezettel történő egyeztetésre lenne szükség. Ebben az esetben a szakszervezet a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül-e?

Részlet a válaszából: […] ...megállapítani, hogy a kérdésben említett szakszervezet ilyen-e vagy sem, ugyanis egyfelől nem kizárt, hogy a szakszervezetnek az adott közigazgatási szervnél van másik – egyébként a Kttv. 201. §-a alapján "munkajogi védelemre" nem jogosult – tisztségviselője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Kilépés az önkormányzati társulásból – a következmények

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszából: […] ...eltérően nem rendelkezik, legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. Feltételezzük, ez meg is történt az adott esetben [Mötv. 89. § (1) bek.].A helyi önkormányzat kiválása esetén kézenfekvő megoldás lenne, ha az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Szakszervezeti egyeztetés munkaidőkeret elrendelése esetén

Kérdés: A kollektív szerződésünk alapján szeretnénk elrendelni egyéves munkaidőkeretet. Ilyen esetben kell a szakszervezettel előzetesen egyeztetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...időpontját írásban meg kell határoznia és közzé kell tennie [Mt. 93. § (4) bek.].A szakszervezetet előzetesen nem kötelező a munkaadónak tájékoztatnia, ugyanakkor a szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Szakszervezetek közötti érdekütközés – nem kollektív munkaügyi vita

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk, mindkettő reprezentatív a kollektív szerződés megkötése szempontjából. A tárgyalások folyamán az a helyzet állt elő, hogy a kötelmi részben nem tudunk megegyezni; számunkra mindkét szakszervezet javaslatai elfogadhatók lennének, de egyiknek sem felel meg, amit a másik javasol. Most konzultációt kezdeményeznek a munkáltatóval a vita feloldása érdekében, de ez az ő dolguk, és ebben nem szeretnénk részt venni. Jól gondoljuk, hogy nem is kell?
Részlet a válaszából: […] ...érdekütközések feloldásában, és az nem is javasolt. Magyarországon a 2000. évi LV. törvény szerint ugyanis a munkavállalók (és a munkaadók) szervezeteinek megfelelő védelemben kell részesülniük egymás ellenében tett minden beavatkozással szemben ellen, ami megalakulásukat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Munkáltató szervezeti egysége működésének felfüggesztése

Kérdés: Felfüggesztheti-e egy betegellátást végző osztály működését a kórház igazgatója előzetes dolgozói tájékoztatás, egyeztetés nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Ez a szabály közalkalmazottakra is irányadó a Kjt. 44/A. §-a alapján. Erre az időre távolléti díj jár [Mt. 146. § (3) bek. b) pont].Ha a munkáltató egyéb okból nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Közalkalmazotti tanácsi tagok munkaidő-kedvezményének tervezése

Kérdés: Hogyan kell kiadni a pedagógus közalkalmazotti tanácsi tagok munkaidő-kedvezményét? Be kell-e előre tervezni a tantárgyfelosztásba, illetőleg a heti munkaidő-beosztásba, azaz hetente fix időpontban kiadni?
Részlet a válaszából: […] ...és 274. § (3) bek.] Ez a szükségletekhez, feladatok felmerüléséhez kötött igénybevétel elvét jelenti. Számos olyan tevékenysége adódhat a közalkalmazottitanács-tagnak, amelynek időpontja előre nem tervezhető. Például a munkáltatóval való konzultáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Kollektív szerződés és a megkötésre nem jogosult szakszervezet

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk a munkahelyen. Az egyik megfelel a 10%-os szabálynak, a másik nem. Tervezzük a kollektív szerződésünk módosítását. Kérdésünk, hogy a kisebb súlyú szakszervezetet mikor kell értesíteni erről? Beleszólásuk a módosításba nincs, de nem szeretném, ha utóbb azt támadnák, hogy még csak nem is értesültek arról, hogy kollektívszerződés-módosítást tervezünk, illetve hajtunk végre.
Részlet a válaszából: […] ...és konzultáció általános szabályait, a 272. § a szakszervezeti jogosultságokat tartalmazza; alkalmazni kell a 6. §-t is, mely az adott helyzetben általában elvárható, jóhiszemű, tisztességes módon történő eljárás, mint általános magatartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Közalkalmazottból munkavállaló – a jogviszonyváltás szabályai

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy településünk önkormányzata a művelődési házban dolgozó közalkalmazottakat 2014-től egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-ben, munkaviszonyban szeretné tovább foglalkoztatni. A művelődési ház működtetését ez a nonprofit kft. fogja megkapni. Szeretnénk tudni, hogy alkalmazottainkat miről kell hivatalosan tájékoztatni, vagy mihez kell a hozzájárulásukat kérni az új munkaviszony létesítésével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...nincs szükség ahhoz, hogy az új, átvevő munkáltatónál munkaviszony keletkezzen. [Kjt. 25/A. § (8) bek.]Éppen ezért az átadó munkáltatónak külön nem kell megszüntetnie e jogviszonyokat egyoldalú jognyilatkozattal. Erről a tényről elegendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Munkaszerződés-kötés és a munkáltató személyében bekövetkezett változás

Kérdés:

Egyik kolléganőmmel a korábbi munkáltatónktól munkáltatói jogutódlás útján kerültünk át a jelenlegi munkáltatónkhoz, magasabb munkakörbe, lényegesen több munkával. A közvetlen vezetőnk szóban ígéretet tett arra, hogy a munka­bérünket felemelik. Új munkaszerződés megkötésére és a fizetésünk felemelésére azonban a mai napig nem került sor. Ráadásul a munkáltatónk még arra is kötelezett minket, hogy a munkaköri leírásunkat mi készítsük el saját magunknak, mely aláírásra, illetve jóváhagyásra is került a vezető részéről, és átadták azt nekünk új munkaszerződés nélkül. Az ismereteim szerint a munkáltatói jogutódlás esetén, ha a munkakör megváltozik, és vele együtt a fizetés is, akkor új munkaszerződést kell kötni a munkavállalónak és a munkáltatónak, a korábbi szerződés már nem vihető tovább. Ilyen esetben mit tanácsolnak, hogy mit tegyünk?

Részlet a válaszából: […] ...az új Mt. terminológiája szerint a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén nem jön létre új munkaviszony. A korábbi (átadó) munkáltatóval létesített munka­viszony folyamatosnak tekintendő az új (átvevő) munkáltatónál, tehát új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Munkaszerződés sorsa jogutódlás esetén

Kérdés: Gazdasági társaságunk 2010. január 1-jével kft.-ből zrt.-vé alakult át. Szükséges-e a jogelőd gazdasági társaság munkavállalóival az átalakulás következtében új munkaszerződést kötni? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatban a zrt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...persze visszamenőleges hatállyal már nem lehet teljesíteni, deazért arról feltétlenül tájékoztassák alkalmazottaikat, hogy munkaadójukszemélyében milyen változás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
1
2