9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Biztosítási jogviszony megszakadása fizetés nélküli szabadságnál
Kérdés: A szolgálati időm alatt, ami kb. 44 év, többször voltam fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadságok időtartama csak egyszer haladta meg a 30 napot, a többi esetben ennél rövidebb idő volt. Tudomásom szerint csak a 30 napot meghaladó esetben szűnik meg a biztosítási jogviszony, és ez kiesik a szolgálati időből. Kérdésem az, hogy a 30 napot meghaladó napok kiesése minden egyes alkalomra, vagy mindig egy aktuális teljes évre, vagy a teljes munkaviszonyban eltöltött időre vonatkozik?
2. cikk / 9 Munkáltatói felmondás – az utolsó munkában töltött nap
Kérdés: Munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő adott munkavállaló vonatkozásában 30 nap. A munkavállaló a felmondási idő második felére kéri mentesítését a munkavégzés alól egy részletben, az első felére pedig szabadság kiadását. Kérdésem, hogy ebben az esetben az Mt. 80. §-a alapján mely nap számít az utolsó munkában töltött napnak az igazolások kiadása szempontjából? A felmondás napja, vagy 15 napra járó szabadság lejártának a napja, vagy a felmondási idő utolsó napja? Abban az esetben, ha a munkavállaló a felmondási idő első felében kéri a mentesítését, és a felmondási idő másik felére kéri a szabadságai kiadását, mely nap lesz az utolsó munkában töltött nap az Mt. 80. §-a tekintetében?
3. cikk / 9 Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál
Kérdés: Igazgatóságunk közalkalmazottja a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontja szerint a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján felmentéssel kérte munkaviszonyának megszüntetését. Teljes felmentési ideje 2015. november 10-től 2016. július 9-ig tart, ennek felében munkavégzésre köteleztük, munkavégzés alóli mentesítését 2016. február 2-ától tölti. Ettől az időponttól részére felmentési időre járó díjazást számfejtettünk és utaltunk. A közalkalmazott vezetői pótléka 2015. december 31-vel lejárt, tehát a munkavégzés alóli mentesítés kezdőnapján erre már nem volt jogosult. Ezúton kérjük tájékoztatásukat, hogy vezetői pótlék alapját képezi-e a felmentési időre számolt bérnek a távollétidíj-számítás szabályai alapján? Figyelemmel kell-e ennél a pótléktípusnál lenni a megelőző hat hónapban teljesített vezetői pótlék összegére, vagy csak azokkal a bérelemekkel kell számolnunk, amelyre 2016. február 2-ától jogosult?
4. cikk / 9 Műszakpótlék a távolléti díj számításánál
Kérdés: Az új Mt. távolléti díjra való jogosultságot szabályozó részei 2013. január 1-jétől hatályosak (148-152. §). Azonban már 2012. július 1-jétől is, a munkavégzés alóli mentesítési időre járó juttatást és a végkielégítést nem átlagkeresettel, hanem távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj számítása tekintetében azonban még a régi Mt. volt az irányadó 2012. december 31-ig. Maradt még 2012-ről néhány elszámolási kérdésünk. Így például a műszakpótlékot a régi Mt. 151/A. §-a alapján, egyszer pedig az új Mt. 147. §-a alapján is ki kell-e fizetnünk? Az is problémát okoz számunkra, hogy míg a régi Mt. definiálta a két-három műszakhoz kapcsolódó távollétidíj-szorzókat, addig az új Mt. ezeket a fogalmakat már nem ismeri. Nálunk a többség általánostól eltérő, több műszakos változó munkakezdésű munkarendben dolgozik. Mennyi a távollétidíj-szorzó erre a műszakrendre?
5. cikk / 9 Munkavégzés alóli mentesítés a munkavállaló felmondása esetén
Kérdés: Egy alkalmazottunk 2011. szeptember 4-i keltezéssel 35 napos felmondási idővel (mely szeptember hó 5-től október hó 9-ig tart) "október 9-ére" rendes felmondással felmondott. Kérte, hogy a felmondási idő egészére vagy egy részére mérlegelésünk szerint mentsük fel a munkavégzés alól. Cégünk szeptember 30-ig foglalkoztatná, ez lenne a kilépés dátuma. Munkavállalónk ezt nem fogadja el. Szeretne felmentést a munkavégzés alól, de a bérét szeretné megkapni október 9-ig. Törvény szerint megszüntethetem-e a munkaviszonyát szeptember 30-án, ha már nincs szükségem a munkájára? A munkavállaló szerint neki jár a felmentési bér, a felmondási idő alatt, arra tekintettel, hogy október 9-ére mondott fel. Tudomásom szerint viszont a munkavállalói felmondásnál nincs munkavégzés alóli felmentési idő, vagy végigdolgozza a felmondási időt, vagy ha kérésére felmentem a munkavégzés alól, akkor a munkaviszonya is megszűnik.
6. cikk / 9 Részmunkaidős munkavállaló átlagkeresete
Kérdés: Munkavállalónknak felmondtunk, és ki kell számolnunk a felmondási időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetét. A felmondást megelőzően 2 hónappal azonban szerződését módosítottuk, és részmunkaidőben foglalkoztattuk, remélve, elkerülhetjük az elküldését, de most sajnos olyan helyzetbe került a cég, hogy mégis erre kényszerültünk. Az átlagkereset-számításnál a korábbi, teljes munkaidős bérét vagy a részmunkaidőst kell-e figyelembe venni?
7. cikk / 9 Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
8. cikk / 9 Tárgyévi illetmény meghatározása a prémium számításánál
Kérdés: Kinevezett vezető közalkalmazottunk jogviszonya felmentéssel 2009. december 31-ével megszűnik. A munkavégzés alól 2009. augusztus 1-jével mentesítjük. Prémiumfeladatot tűztünk ki számára, amelyet előreláthatóan teljesíteni fog – még a munkavégzés alóli mentesítés kezdő időpontja előtt. A Kjt. szerint a prémium nem haladhatja meg a vezető "tárgyévi illetményének" negyven százalékát. Az adható maximális összegű prémiumot szeretnénk kifizetni a közalkalmazottnak. Hogyan kell meghatározni ebben az esetben a vezető tárgyévi illetményét?
9. cikk / 9 Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?
Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?