11 talált cikk a jogviszony létesítése , közös megegyezés , adó kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzati fenntartású bölcsődében egy kisgyermeknevelő a közalkalmazotti jogviszonya mellett érvényesítette a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíját. Ehhez természetesen a munkáltató hozzájárult. A közalkalmazotti jogviszonya tehát nem szűnt meg, folyamatosan határozatlan idejű jogviszonyban áll. Meddig köteles a munkáltató foglalkoztatni a nyugdíjas közalkalmazottat? Módosítani kell-e a határozatlan idejű kinevezését határozott idejűre azért, mert nyugdíjas lett? Milyen módon lehet megszüntetni a nyugdíjas közalkalmazott jogviszonyát? Módosítható-e a kinevezése határozatlanról határozottra, és ha igen, milyen módon?

Kérdés:

A Kttv. 69. §-a rendelkezik a végkielégítésről, a 62/A. és 62/B. §-a a köztisztviselő jogviszonyának megszűnése és az újabb közszolgálati jogviszony közötti időszak folyamatosságát írja le. A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő végkielégítésre jogosító időszakában figyelembe vehetők-e a korábban fennálló jogviszonyai, ha minden esetben a Kttv. hatálya alatti köztisztviselőként vagy a Kit. hatálya alá tartozó kormányzati szolgálati jogviszonyban dolgozott, és e jogviszonyok áthelyezéssel vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése után a jogviszonya azonnal egy másik – Kttv., illetve Kit. alá tartozó – munkáltatónál folytatódott. A jogviszonyok 1994-től folyamatosnak tekinthetőek, egy nap megszakítás sincs köztük. Eszerint 1994 és 2004 között önkormányzatnál köztisztviselő volt, mely közszolgálati jogviszony áthelyezéssel került megszüntetésre, majd 2004 és 2011 között ismét önkormányzatnál volt köztisztviselő, ezt követően áthelyezéssel került egy kormányhivatalhoz, ahol 2011–2023 között dolgozott, majd e jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése után 2023-tól újra önkormányzatnál köztisztviselő lett. A kinevezési okmányon mit tüntessünk fel? A közszolgálati jogviszony kezdete a végkielégítéshez 1994-től vagy 2023-tól valósul meg?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodai intézményünkben határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógusunk 2021. március 16. napján betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Felmentéssel megszüntetjük közalkalmazotti jogviszonyát 2021. március 16-án. Felmentési idejéből a munkával töltött időszak 2021. március 16. – 2021. július 16.; munkavégzés alóli felmentése 2021. július 17. – 2021. november 16-ig tart. Szeretnénk ezt a kollégát továbbfoglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, teljes munkaidőben óvodapedagógusként. Megtehetjük-e ezt a felmentési idő letöltése után, vagy esetleg a felmentési idő letöltése nélkül? Milyen lehetőségeink vannak erre? Kérelmezni kell-e a továbbfoglalkoztatást, ha igen, kinek (a közalkalmazottnak vagy a munkáltatónak), és mely szervnél?

Kérdés: Intézményünkben (önkormányzat által fenntartott óvoda) felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Két óvodapedagógusunk 2020. október 1. napján megszerzi a jogosultságot arra, hogy a nők kedvezményes (40 év jogosultsági idő) öregségi nyugdíját igénybe vehesse. A kolléganők élni kívánnak a lehetőséggel. A jelenleg fennálló óvodapedagógus-hiány miatt azonban 2020. október 2-ától vállalják, hogy közalkalmazotti jogviszonyban visszafoglalkoztassuk őket. Véleményünk szerint, ebben az esetben az adott időponttól nyugdíjasnak minősülnek ugyan, de saját kérésükre nyugdíjuk folyósítása szünetel. (Ebben az esetben, egyszerre nem kaphatja a közalkalmazotti illetményt és a nyugdíját is.)
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?

Kérdés: 1. A Kttv. 62/A. §-a szerint, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Figyelembe véve a Kttv. 260/C. §-át, polgármesteri hivatalnál való közszolgálati jogviszony létesítése esetében is érvényes a fenti szabály? 2. Amennyiben igen, akkor a kinevezés során a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján próbaidő nem köthető ki? 3. A Kttv. 69. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján a köztisztviselő új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni? 4. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése alapján a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál a tárgyévben akkor van lehetőség, ha a jogviszony létesítését követő 45-60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján megállapításra kerülhet? 5. Amennyiben próbaidő nem köthető ki, és folyamatosnak tekintendő a jogviszony, a belépés napjával fennmarad-e a korábbi munkáltatónál megállapított közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidő, vagy a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti szakvizsga teljesítéséhez kapcsolódó fizetési fokozatban való ún. átsorolásstop? 6. Amennyiben az alapvizsga/szakvizsga már teljesített, a Probono felületéhez kapcsolódó képzési kötelezettség szintén a belépés napjától kötelező? Vagy mindezeket felülírja a Kttv. 122. §-a a határidők megállapításával? 7. Vajon az adományozott cím elveszik a címmel rendelkező köztisztviselő Kttv. 62/A. §-a szerinti jogviszony-létesítése esetében, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik a jogszabály erre vonatkozóan?

Kérdés: Munkavállalónkkal a kezdeményezésünkre a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről állapodtunk meg oly módon, hogy a tényleges megszűnés időpontja hat hónap múlva következik be. A megszűnés időpontjáig a munkavállalót mentesítettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Ha a munkavállaló időközben talál másutt állást, köteles-e minket erről tájékoztatni, vagy a munkavégzés alóli mentesítés egyben azt is jelentette, hogy szabadon vállalhat munkát? Az igazat megvallva, azt nem szeretnénk, hogy valamelyik konkurens céghez menjen el, mialatt még hozzánk fűzi a munkaviszonya.

Kérdés: Munkavállaló alkalmazásának feltétele lehet-e a leltárfelelősség vállalása? Amennyiben igen, akkor a munkáltatónak van arra lehetősége, hogy arra hivatkozással szüntesse meg felmondással a munkavállaló munkaviszonyát, hogy az adott munkakört olyan munkavállalóval szándékozik betölteni a továbbiakban, aki a vele meghatározott tartalom szerinti leltárfelelősségi megállapodást köt? Álláspontunk szerint ilyen esetben "minőségi cseréről" lenne szó. Azt is szeretnénk tudni, hogy arra van-e lehetőség, hogy ha egy munkavállaló munkakörét a felek közös megegyezéssel kívánják módosítani, akkor a munkáltató az új munkakör vonatkozásában írja elő feltételként a leltárfelelősség vállalását? Ezen túlmenően abban is kérjük állásfoglalásukat, hogy amennyiben a munkáltató jogszerűen szabhatja feltételként a leltárfelelősség vállalását a jogviszony létesítéséhez, akkor mi a jogi helyzet, ha a munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást az Mt. 184. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra hivatkozással, a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondja? Ez lehet felmondás jogszerű indoka?

Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (8) bekezdése lehetőséget ad-e munkáltatói mérlegelésben garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrész visszavonására, ha a kevéssé alkalmas vagy alkalmatlan minősítést a közalkalmazott nem a kinevezést követő egy év eltelte után, hanem későbbi, akár sokadik minősítése alkalmával kapja?

Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?

Kérdés: Ápoló munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottunk határozott idejű jogviszonyban áll, mely a gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága alatt le fog járni. Vajon jogszerűen lehetséges-e ismételten határozott időre meghosszabbítani a határozott idejű jogviszonyát a fizetés nélküli szabadságának ideje alatt?