Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét írásba foglalt fizetési felszólítással is érvényesítheti [Mt. 285. § (2) bek.], és a kérdésük szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Időarányosnál több szabadság igénybevételének problémája

Kérdés: Egyik munkavállalónknak a távolléte a harminc napot meghaladta, és emiatt "szabadság-visszavonásra" kerülne sor, de erre már nincs lehetőségünk, mert a munkavállaló a 2013. évre járó összes szabadságát kivette. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Szabályszerű-e, ha a túlvett szabadságot pénzben váltatjuk meg, vagy van-e arra lehetőség, hogy a következő év szabadságát a túlvett szabadság napjaival csökkentsük?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdésben megjelölt harminc napot meghaladó távollét keresőképtelenség miatt következett be. Az Mt. ugyanis kimondja, hogy munkában töltött időnek minősül naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tartama [Mt. 115. § (2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Időarányosnál hosszabb tartamban kiadott szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének kérdése

Kérdés: A településünkön lévő óvodában két dajkának közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya. A szabadságot a nyári szünet miatt kiadták mindenkinek augusztus hónapban, így a munkaviszonyt megszüntető szeptember 4-én kelt iraton derült ki, hogy az időarányos szabadságot túllépték, és most vissza kellene fizetni a kapott bért, ami számukra kedvezőtlen. Úgy értesültem, hogy 2013. január 1-je óta, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza. Sajnos azt nem tudom, hol és milyen jogszabály tartalmazza ezt a változást, így kérem, ha ez igaz, írják meg, hogy ne terheljük a két munkavállalót a visszafizetendő összeggel.
Részlet a válaszából: […] ...ha a Kjt. eltérő rendelkezést nem tartalmaz [Kjt. 2. § (3) bek.]. A szabadság kiadása tekintetében pedig az Mt. paragrafusai az irány­adók.Az Mt. valóban nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mi a követendő eljárás arra az esetre, ha a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Időarányosnál hosszabb szabadság igénybevétele – a munkabér visszakövetelhetősége

Kérdés: Ha a munkavállalóval már a 9. hónapban kivetették az egész évre járó szabadságát, annak ellenére, hogy többször is jelezte feletteseinek, hogy neki ennyi időarányosan nem jár, és év közben a munkaviszony megszűnt, a munkavállaló rendes felmondásával kötelezhető-e a már kiadott szabadságok megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezés mellett a munkáltató lényegében mentesülne a bérfizetési kötelezettsége alól azokra a napokra, amelyekre annak ellenére adott ki rendes szabadságot, hogy számolhatott az időarányosan járó mérték túllépésével.Az új Mt. nem tartalmaz felhatalmazást arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Tévesen kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk gyermeke születése miatt két hetet kért, hogy feleségét hazavihesse, és otthon lehessen a családdal. Tévedésből azonban a távollét mindkét hetét a gyermek születése miatti munkaidő-kedvezmény keretében számfejtettük le, és így olyan időszakra is bért fizettünk, amire nem kellett volna. A munkavállaló ezt a következő hónapban jelezte is, de valahogy nem került be a rendszerbe, csak most, mintegy fél évvel később. A kérdésem, hogy van-e lehetőség visszavonni a bért, mivel a 60 napos határidő már eltelt?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényi öt munkanaphelyett tízre kapott díjazást, és azt fel is ismert – szóvá is tette – így atörvényi mértéket meghaladóan kifizetett bér jogalap nélkül felvett munkabérnekminősül, amely az általános elévülési időn – azaz három éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.