Kettős állampolgár magyar munkáltatónál – a foglalkoztatásához vezető út

Kérdés: Egy műszakos, középvezetői munkakörbe szeretnénk felvenni egy román-magyar kettős állampolgársággal rendelkező jelöltet, aki jelenleg Szatmárnémetiben él. Eddig még nem rendelkezett magyarországi munkaviszonnyal, s nekünk is ő lenne az első, aki nem "normál" magyar állampolgár. Mi szükséges ahhoz, hogy felvehessük őt (munkaviszonyt létesítsünk vele), miben más az alkalmazása egy Magyarországon élő, magyar állampolgárhoz képest (pl. melyek a munkaszerződéshez kapcsolódó elvárások, mi a követendő eljárás a NAV, illetve a társadalombiztosítás irányába)? Vannak-e olyan pluszfeladatok, melyekkel munkáltatóként számolnunk kell, illetve a leendő munkavállalóra milyen feladatok várnak a szerződéskötés előtt és a munkaviszony alatt?
Részlet a válaszából: […] ...illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatalnak [355/2007. Korm. rendelet 6. § (1) bek.].Mivel a munkaviszony adóhatóság felé történő bejelentéséhez szükség van adóazonosító jelre, illetve társadalombiztosítási azonosító jelre (taj)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Külföldi kiküldetésről szóló munkáltatói döntés vitathatósága

Kérdés: A 2035. és 2036. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: a munkavállaló a vásár speciális jellege miatt érvényesítheti-e a két munkavégzés között részére járó 11 óra pihenőidejét (kötelező jellegű fogadás, kötelező jellegű üzleti vacsora stb.)? Hogyan kell fogadni azt a munkáltatói álláspontot, hogy akinek ez nem tetszik, az ne utazzon külföldre, és elképzelhető, hogy a jövőben a jogait érvényesítő munkavállaló a külföldi utazásokból "kimarad"? A viszonylag komplikált hazautazás, valamint a pihenőnapok igénybevétele miatt a munkavállaló az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kezdeményezheti-e, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján vegye figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező. Amennyiben a munkáltató utasításba adja, hogy a munkavállalónak azon részt kell vennie, akkor annak időtartama is munkaidő – adott esetben rendkívüli munkaidő – lesz. Ilyenkor a napi munka befejezése a fogadás, vacsora vége – az az időpont, amelytől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Munkába járás – adómentes költségtérítés gépkocsival történő utazáskor

Kérdés: 2010. május 1-jétől a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni a saját gépjárművel történő munkába járás esetén is. Értelmezésünk szerint a rendelet a korábbi szabályozással szemben akkor engedi meg a gépkocsival történő munkába járást, ha csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Egyik dolgozónk az agglomerációból jár be a megyeszékhelyre, ami azt jelentené, hogy a havi 3600 Ft-os gépkocsitérítéssel szemben 10 062 Ft-ot kellene fizetnünk. A dolgozónak gépjárművel a háztól házig negyed óra-húsz percet jelentene, viszont busszal másfél-két óra. Vonattal a bejárás nem megoldható. A másik dolgozónk még messzebbről jár be. Az eset hasonló. A havi 22 000 havi gépkocsitérítéssel szemben 48 418 Ft lenne a munkába járás térítése. Autóval egy óra alatt beér a munkahelyére, busszal a reggel 5 óra 30 perckor induló helyi járatra kellene felszállnia, hogy elérje 6.15-ös autóbuszt, amellyel 8-ra beérne a munkahelyére. Visszafelé ugyanez a helyzet, 7.30-ra érne haza. Vonattal a bejárás ebben az esetben sem megoldható. Engedélyezhető-e adómentesen a dolgozóknak gépkocsival történő munkába járás, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak költségkímélőbb lenne, és a dolgozónak feleannyi időbe kerülne?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet egyik alapvető célja, hogy amunkavállalókat a közösségi közlekedési eszközök igénybevételére ösztönözze,feltéve hogy adott esetben van lehetőség közösségi közlekedési eszközigénybevételére. A 39/2010. Korm. rendelet 4. §-a értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Utazási költségtérítés – ha sokat utaznak a munkavállalók

Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?
Részlet a válaszából: […] ...oda- és visszautazás.Kérdésük alapján ez azt jelenti, hogy a 30 000 forintos összeghatár csak azonmunkavállalók esetében irány­adó, akik Budapesten (vagy környékén) rendelkeznektartózkodási hellyel, a lakóhelyük azonban Szolnokon van, ezért hetente egyszer- az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.