Kölcsönzött munkavállalók joga a cafeteriajuttatásra

Kérdés:

Cafeteriaszabályzatban szeretnénk a saját állományban lévő munkavállalóinknak juttatást adni. Jogszerű-e, ha ebben a szabályzatban szabályozásra kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzésbe vett munkavállalóknak nem jár ez a juttatás, azaz őket ezen a jogcímen kizárnánk? Vagy esetleg, mivel nem saját állományban van, és nem mi vagyunk a kifizetők, így nem is szükséges ezzel a kérdéskörrel foglalkozni a szabályzatban? Ha ugyanabban a cégben van normál jogviszonyban lévő munkavállaló és kölcsönzés céljára felvett munkavállaló is, akit továbbadunk egy másik cégnek, akkor ebben az esetben előírható a cafeteriaszabályzatban, hogy a kölcsönzési céllal állományban lévő munkavállalók nem kapnak cafeteriajuttatást? Erre a jogviszonyra lehet hivatkozni jogszerűen a cafeteriaszabályzatban?

Részlet a válaszából: […] ...tartama alatt a kölcsönzött munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. Ezek körébe tartoznak a munkabér összegére és védelmére, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Nyugdíj-szüneteltetés: az éves keretösszeg alapjául szolgáló jogviszonyok meghatározása

Kérdés: 40 éves munkaviszonyom alapján 2017. december 30. napjával igénybe vettem a nők 40 éves keresőtevékenységére irányadó öregségi nyugdíjat. 2018. január 1-jétől egy pályázati projektben veszek részt, ahol az Mt. szerint alkalmaznak határozott idejű munkaszerződéssel. Emellett önkormányzati bizottság külsős tagjaként tiszteletdíjban részesülök. Az Mt. szerinti munkabérem mellett figyelembe kell-e venni a tiszteletdíjat a nyugdíj melletti foglalkoztatási összeg számításánál, azaz a minimálbér 18-szorosának összegébe beszámítandó-e a tiszteletdíj?
Részlet a válaszából: […] ...legkisebb munkabér havi összegének 18-szorosát, ennek az ún. éves keretösszegnek az elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Elszámolási kötelezettség folytatódó munkaviszony esetén

Kérdés: Egy munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel áll munkaviszonyban. El kell-e számolni a munkavállalóval (kilépés stb.), ha a határozott idejű munkaszerződés lejárta előtt azt nem határozatlan idejűvé módosítják, hanem egy új, határozatlan idejű munkaszerződést kötnek a felek?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti időpontban a törvény erejénél fogva automatikusan megszűnik, ez pedig maga után vonja az Mt. munkaviszony megszűnése esetén irányadó eljárással kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazását. Az "elszámolási" szabályok alkalmazása mellett szól az is, hogy az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Keresőképtelenség a munkaviszony végéig

Kérdés: Jelenleg egy autóalkatrészeket gyártó cégnél dolgozom gyári alkalmazottként. A munkáltatómmal 2017. április 26-án egyéves határozott idejű szerződést kötöttünk. Elég sok kritika ér a főnökeimtől a munkám minőségét illetően, toleranciának még a nyomát sem érzem. Pedig én igyekszem a legjobb tudásom szerint dolgozni, de a folyamatos három műszak, és az ebből következő hatalmas terhelés miatt sajnos néha becsúsznak hibák. Ezért arra gondoltam, hogy 2018. április 26-áig (a határozott idejű szerződésem lejártáig) szeretnék eljönni táppénzre, hogy kivizsgáltassam magam, mert számos egészségügyi problémám van. Megtehetem-e jogi következmény nélkül, hogy három hónapra táppénzre megyek a gyógyulásom érdekében? Ha nem, mit javasolnak megoldásként? Sajnos a közös megegyezésről szó sem lehet, abba nem egyeznek bele a főnökeim, mert munkaerőhiány van. Anyagi helyzetem miatt a hátralévő munkabéremet sem tudom megfizetni nekik.
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül [Ebtv. 44. § (1) bek. a) és f) pont]. A keresőképtelenség megállapítására irányadó szabályokat a 102/1995. Korm. rendelet tartalmazza. E szerint a keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Fizetés nélküli szabadság megszakításának elodázása

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságát töltő munkavállalónk jelezte, hogy mindenképpen szeretne januárban visszajönni dolgozni. Mi ezt most nem tudjuk megoldani, viszont tájékoztattuk, hogy mivel nemsokára több határozott idejű munkaszerződéssel dolgozó kollégának lejár a szerződése, március 1-jével már tudnánk alkalmazni. A munkavállaló ennek ellenére ragaszkodik a januári munkába álláshoz és a bérének aktualizálásához. Milyen lehetőségekkel számolhatunk? Megtiltható a visszatérés, ha a gyermek még csak kétéves múlt? Lehetséges felmondani a munkavállalónak azért, mert most még be van töltve az állása?
Részlet a válaszából: […] ...kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó (Mt. 59. §). Ha a munkáltató nem tudja tovább foglalkoztatni a visszatért munkavállalót, neki kell felmondással megszüntetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Vezető határozott idejű munka­viszonyának megszüntetése munkáltatói felmondással

Kérdés: A munkavállalót vállalatunk cégvezetőként, munkaviszony keretében foglalkoztatja. Határozott idejű munkaszerződése van, amely 2015. augusztus 31-én jár le. Mi azonban munkáltatói felmondással meg akarjuk szüntetni a munkaviszonyát még a határozott idő lejárta előtt. Az illető vezető állású munkavállalónak minősül, hiszen ő a cég első számú vezetője. Ebben az esetben a még hátralévő határozott időre járó munkabérére is jogosult lesz felmondás esetén a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...nem tér ki a felmondás szabályainak részletezésére, vagy visszautal az Mt.-re, akkor természetesen a törvény rendelkezései lesznek irányadók. Ha a munkaszerződés eltérően nem rendelkezik, a felmondásra az általános szabályok lesznek irányadók. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Egyszerűsített foglalkoztatás – egy vagy több munkaviszony?

Kérdés: Paprikatermesztők vagyunk, idénymunkára szeretnénk felvenni embereket a 2010-es idényre. Az új törvény szerint legfeljebb 90 napra vehető fel növénytermesztési idénymunkára egy munkavállaló. Kérdésünk, megjelölhető-e az a munkaszerződésben, hogy a munkaviszony "2010 áprilisától október végéig összesen 90 napig tart"? Természetesen csak 90 napra vennénk igénybe a munkavállalót, amikor az éppen aktuális munkák vannak.
Részlet a válaszából: […] ...nem. Idénymunkának minősül,amikor az előállított áru vagy nyújtott szolgáltatás természetéből objektívenkövetkezik, hogy az adott munkát csak az év meghatározott időszakábanlehetséges elvégezni. Ezt a kényszerítő körülményt pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Munkaerő-kölcsönzés – munkaszerződés határozott időre

Kérdés: A munkavállalónkkal határozott időre, egy évre kötöttünk kölcsönzésre irányuló szerződést. Problémánk, hogy nem tudjuk kölcsönbe adni, és szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyt. Ezt megtehetjük-e úgy, hogy kifizetjük neki a hátralévő időre az átlagkeresetet?
Részlet a válaszából: […] ...A határozott idejű jogviszony más módon -jogcímen – történő megszüntetése jogellenes lesz.A munkaviszony, ha azt a kölcsönbeadó jogellenesen szüntettemeg, a jogellenességet megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésenapján szűnik meg, kivéve ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Átlagjövedelem vagy átlagkereset?

Kérdés: Határozott időre kötött munkaszerződésem szerint a munkáltató, ha a határozott idő lejárta előtt egyoldalúan megszünteti a munkaviszonyomat, a hátralévő időre járó, valamint ezenfelül 3 havi átlagjövedelmemet köteles megfizetni. Ebbe a szerződés szerint beszámít minden, bármely jogcímen a munkáltatótól kapott pénzbeli és természetbeni juttatás. A szerződésem szerint az abban nem rendezett kérdésekben az Mt. irányadó. A leírtak e héten váltak aktuálissá, ugyanis a munkáltatóm a határozott idő előtt egyoldalú döntésével megválik tőlem. A novemberig hátralévő időre járó mellett háromhavi átlagkeresetet kíván fizetni, de szerintem így rosszabbul járnék, és nem is ebben állapodtunk meg! Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...pedig, ha a munkavállalónakátlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgálóidőszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett munkabér időarányosanszámított átlaga jár. A munkabér a munka ellenértéke, nem tartoznak tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.