Közös megegyezés – megtámadhatóság vagy semmisség

Kérdés:

Sikeresen megtámadhatja-e az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő és egyébként felmondási védelem alatt álló munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amikor közölték vele a munkaviszony megszüntetésének tervét, ő rosszul lett? Állítása szerint azt sem tudta, mi történik vele. Ekkor közölte a védettség tényét, ennek ellenére a jelen levő férfi vezetők erről tudomást sem vettek, csak mutatták, hol kell aláírni, a dokumentum tartalmát nem ismertették. A munkavállaló, hogy minél előbb megszabaduljon ebből a közegből, aláírta a közös megegyezést, olvasatlanul. Pár órával később sürgősségi osztályon részesült egészségügyi ellátásban, a munkahelyen kialakult helyzettel összefüggésben létrejött pszichés és kardiológiai panaszok miatt.

Részlet a válaszából: […] ...legalább felismerhette, akkor nagy valószínűséggel sikeresen megtámadhatja a munkavállaló a közös megegyezést. A sikeresen megtámadott közös megegyezés érvénytelen [Mt. 28. § (1) bek.]. Azt azonban, hogy valóban fennáll a megtámadhatóság lehetősége, csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Jogviszonyváltás – a vezetői megbízás sorsa

Kérdés: A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával az Mt. hatálya alá tartozó határozatlan idejű munkaviszonnyá alakultak át. A közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a törvény 3. §-a tartalmazza, melynek (2) bekezdésének c) pontja szerint az átalakulás nem érinti a jogviszony időtartamát. A kulturális intézmények vezetője – esetünkben a könyvtárvezető – közalkalmazottként határozatlan idejű jogviszonya mellett öt évre vezetői megbízással látta el intézményvezetői munkakörét. A fenti jogviszony átalakulásakor a vezetői megbízások érvényben maradtak, és a vezetők határozatlan idejű munkaszerződése mellé országosan egységes rendelkezéssel "vezetői megbízás munkaviszonyban" iratot kaptak, melyben rendelkeztünk arról, hogy vezetői pótlék illeti meg a vezetőt a munkaszerződésben meghatározott munkabérén felül, valamint arról, hogy a munkaviszonnyá alakulás a fennálló vezetői megbízást nem érinti. A könyvtárvezető az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján vezető állású munkavállalónak minősül, így munkaviszonyára az Mt. általános szabályait – eltérő rendelkezés hiányában – a vezető munkavállalókra vonatkozó eltérésekkel (Mt. 208-211. §) kell alkalmazni. Mi történik a könyvtárvezető határozatlan idejű "mögöttes" jogviszonyával, ha lejár a vezetői megbízása, és a képviselő-testület nem őt nevezi ki könyvtárvezetővé? Hogyan kell kezelni azt a helyzetet munkajogi szempontból, ha egy addig beosztotti, de átalakulással érintett státuszú alkalmazott pályázza meg a könyvtárvezetői állást, és elnyeri azt? Ebben az esetben vállalja, hogy a határozatlan idejű munkaviszonya határozottá alakul? Vagy ha ismét pályázik a könyvtár vezetője, és sikeresen elnyeri a könyvtárvezetői posztot, akkor azzal vállalja, hogy az addig határozatlan idejű munkaviszonya határozott idejű lesz? Hogyan kell értelmezni a 39/2020. EMMI rendelet 5. §-ának (8) és (9) bekezdésében "az intézményvezető munkaviszonyának megszűnését vagy az intézményvezetői munkakörben történő foglalkoztatása megszűnését követő" kettős meghatározást (mit ért ezalatt a rendelet), illetve hogyan kell értelmezni a hivatkozott bekezdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...nem érinti, a helyes jogértelmezés alapján minden bizonnyal az következik, hogy az érintett munkavállalót – összhangban az egykoron irányadó Kjt. szerinti szabályozással – a Módtv. szerinti átalakulást megelőzően fennálló közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Anyakönyvvezető munkakör újbóli létrehozása

Kérdés: 2019 októberében módosítottuk a polgármesteri hivatal SzMSz-ét oly módon, hogy megszüntettünk több munkakört, így egy anyakönyvvezetőit is. Jogszabályi időkorlát van-e meghatározva arra, meddig nem hozhatunk létre egy vagy több anyakönyvvezetői munkakört, az adott szervezeti egység esetleges létszámbővítésével?
Részlet a válaszából: […] ...(BH1995. 609). Bár az idézett bírósági határozat az Mt. szabályain alapul, a Kttv. jogviszony-megszüntetési eseteinél is irányadónak tekinthetjük.Figyelemmel arra, hogy 2019 októbere óta több mint két év eltelt, megítélésünk szerint 2022. III. hóban vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Továbbképzési kötelezettség – az elmulasztás következményei

Kérdés: A költségvetési szerv és a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszerrel kapcsolatos képzési kötelezettséget (ÁBPE) ír elő a 370/2011. Korm. rendelet és a 22/2019. PM rendelet. A jogszabály kimondja, hogy a költségvetési szerv vezetője (a kinevezést követően egy éven belül) vagy az általa kijelölt vezető állású személy kétévente köteles a továbbképzésen részt venni, az arról szóló igazolást a munkáltatójának leadni. A vezető a megválasztásakor, illetve a vezetői kinevezése, megbízása alatt köteles-e részt venni az ÁBPE-képzésen, -vizsgán, vagy elegendő, hogy az általa vezetett intézményben már rendelkezik egy kijelölt személy, aki kétévente elvégzi a képzést? Mi szabályozza azt, hogy a vezető helyett az általa kijelölt vezető állású munkavállaló vegyen részt a képzésen? Amennyiben a vezető vagy a helyette kijelölt személy nem teljesíti a megadott határidőben az ÁBPE-képzést, az eredményről szóló igazolást nem mutatja be az irányító szerv vezetője felé a tárgyév december 31-ig, milyen szankciót alkalmazhatnak vele szemben? Mely jogszabály rendelkezik a szankció alkalmazásáról? A 39/2020. EMMI rendelet 4. §-a kimondja, hogy amennyiben a vezető állású kulturális intézmény vezetője két éven belül nem mutatja be az igazoló okiratot, akkor nem foglalkoztatható tovább a munkakörében. A többi költségvetési szerv, gazdasági társaság esetében mely jogszabály rendelkezik a szankciókról?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével – a költségvetési szerv valamely vezető állású munkatársát, a belsőkontroll-felelőst vagy az integritás-tanács­adót jelölheti ki. A gazdasági vezető kétévente köteles a belső kontrollrendszerek témakörben az államháztartásért felelős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Távozó intézményvezető és a jogviszonyváltás

Kérdés: Kulturális intézményünk intézményvezetője (magasabb vezető) 2019 áprilisában megszerezte az öregségi nyugdíjra való jogosultságát, azaz nyugdíjasnak minősül, de nem kérelmezte nyugdíjának megállapítását, továbbra is ellátja az intézményvezetői feladatokat. Intézményvezetői megbízása 2022-ben járna le. A Módtv. rendelkezéseinek eleget téve 2020. augusztus 1-jéig tájékoztattuk közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, illetve augusztus 15-ig megküldtük részére a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.
1. Ha a Módtv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonya átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, jogosult lesz-e végkielégítésre?
2. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, és a további foglalkoztatására irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig megköti, ugyanakkor 2020. október 31-e előtt kéri a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, akkor nyolc hónap felmentési időre lesz jogosult. A munkáltató várhatóan a teljes felmentési időre mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A felmentési idő alatt a Kjt. szerint távolléti díjra jogosult. Az átalakulást követően a korábbi közalkalmazotti illetményéhez képest az ajánlat szerint munkabére emelkedni fog. Jól gondoljuk, hogy a felmentési idő alatt október 31-ig a korábbi közalkalmazotti illetményének, míg november 1-je után a megemelt munkabérének megfelelő távolléti díjra lesz jogosult?
3. A munkáltató tervei szerint a kulturális intézmény által ellátott feladatokat 2021. január 1-jétől – az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján – az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság veszi át. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető ebben az időpontban már a Kjt. alapján megállapított felmentési idejét tölti (melynek teljes időtartamára mentesítették a munkavégzés alól), az átvevő munkáltatónak kell-e őt az átszállást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia a munkáltató személyében bekövetkezett változásról? Kell-e vele 2021. január 1-jétől új munkaszerződést kötni? Az átszállást követően az ő "helyére" vehet-e át/fel másik munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...és ami ugyanilyen fontos – figyelemmel arra, hogy ekkor már nem a Kjt., hanem az Mt. szabályai lesznek a jogviszonyra e tekintetben irányadóak -, hogy azt – álláspontunk szerint – nem havonta egyenlő részletekben kell megfizetni, hanem az Mt. 82. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Munkaköri alkalmatlanság – felmondás vagy másik munkakör

Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
Részlet a válaszából: […] ...is kiterjed, elképzelhető, hogy az további olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a megválaszolandó kérdések tekintetében irányadók, és amelyeket értelemszerűen nem szabad figyelmen kívül hagyni. Mindenesetre e ténynek, valamint az esetleges kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Perújítási esély – létszámcsökkentés utáni bővítésre hivatkozva

Kérdés: 2018. szeptember 1. napjával képviselő-testületi létszámcsökkentésre hivatkozással felmentéssel megszüntették közalkalmazotti jogviszonyomat. Az indokolás szerint azért valósul meg egy fő óvónő jogviszonyának megszüntetése, mert a vezető csoportban is fog dolgozni, óvónői feladatokat is el fog látni, ezért eggyel kevesebb óvónőre van szükség. A felmentést az ügyben eljárt bíróságok nem minősítették jogellenesnek. A képviselő-testület legutóbbi ülésén egy fő létszámnövelést rendelt el az óvodában arra hivatkozással, hogy a vezető a vezetői feladatai mellett nem képes csoportban is dolgozni, és ott óvónői feladatokat ellátni. Van-e lehetőség perújítási kérelem előterjesztésére vagy új kereset benyújtására, ugyanis az új képviselő-testületi határozat szerint a felmentésem indoka nem volt valós, továbbá fennáll a joggal való visszaélés megvalósulása is?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából van jelentősége, hiszen a perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap, mely határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Engedélyezett távollét engedély nélküli meghosszabbítása

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban álló művezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk személyes ügyei intézése miatt egy órával későbbi munkakezdés engedélyezését kérte, de az engedélyezett idő leteltével nem ment be a munkahelyére, és a telefonját is kikapcsolta, így felettesei nem tudták elérni sem. Aznap csak több mint 3 órás késéssel vette fel a munkát, ezáltal veszélyeztette a munkáltató által ellátandó feladatok megfelelő ellátását. Utóbb nem tudta megmagyarázni a távollétének indokát. Élhetünk-e ebben az esetben Önök szerint azonnali hatályú felmondással?
Részlet a válaszából: […] ...azonnali hatályú felmondását. Azzal, hogy a munkavállaló nem értesítette a munkáltatót, hogy az engedélyezett időtartamot meghaladóan marad távol a munkahelyétől, egyfelől nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, másfelől a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

"Problémás" munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: A munkavállalónk 17 éve áll munkaviszonyban egészségügyi szolgáltató cégünkkel. Én – mint vezető – már 6 éve "kínlódom" vele. Az idők során sok probléma adódott vele, számos alkalommal megszegte az együttműködési kötelezettségét, nem teljesítette a munkáltató kérését, utasítását. Ha például megkérem, hogy mindennap sepregessen össze, és vigye ki a szemetet, az a válasz, hogy már kedden megcsinálta, holott megítélésem szerint alapvető fontosságú, hogy mindennap rend legyen magunk körül. Van egy súlyos beteg kolléganőnk, aki annak ellenére, hogy alig tud mozogni, erején felül teljesít, neki sem segít. Több beteg panaszkodott arra is, hogy arrogáns. A recepteket nem készíti el időben, ezért a betegeknek többször vissza kell jönniük azokért. Ha szóvá teszem, miért nem készítette el a betegnek, amit kér, azt mondja, a beteg hazudik. Amikor beteg lett, és megkértem, menjen haza pihenni, mert nem fertőzheti meg a többieket, és persze betegen nem dolgozhat, az arcomba kiabálta, hogy nem megy haza, mert nincs pénze. Ez az állapot tarthatatlan, minden kérésre nem a válasz, és sok a vita is. A cégünk így nem tud fejlődni. Szerettük volna, ha képezi magát, de erre is nemleges volt a válasz. Ezenfelül nem tudom otthagyni egyedül a cégnél, mert utóbb mindig ki kell javítani a hibákat, amiket vét. Hogyan tudnék megválni tőle?
Részlet a válaszából: […] ...megtagadása vagy az ügyfelekkel szemben tanúsított arrogáns viselkedés lehet olyan szándékos és lényeges kötelezettségszegés, amely adott esetben megalapozhatja a munkáltató azonnali hatályú felmondását. A munkáltató azonnali hatályú felmondással akkor szüntetheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Ügyvezető kötelezettségszegésének szankcionálása

Kérdés: Mi a teendő, ha egy kft. egyik ügyvezetője többszöri figyelmeztetés ellenére is a cég első számú vezetőjének adja ki magát a sajtóban, illetve rendezvényeken, holott a gazdasági társaságnak a tulajdonosok által kinevezett vezérigazgatója van? Többszöri szóbeli figyelmeztetésre nem reagál, gyakorlatilag visszaél a PR-os pozíciójával.
Részlet a válaszából: […] ...hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét. Az azonnali hatályú felmondásnál ismertetett határidők ez esetben is irányadók. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.
1
2