Konyhai kisegítő besorolása

Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
Részlet a válaszából: […] ...óvoda köznevelési intézmény [Nkt. 7. § (1) bekezdés a) pont], ezért az óvoda dolgozóira nem a gyermekjóléti ágazatra kiadott 257/2000. Korm. rendelet, hanem a köznevelési ágazatra irányadó 326/2013. Korm. rendelet vonatkozik. Ennek 31. §-a (7) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Garantált bérminimumra való jogosultság – a szükséges képesítés

Kérdés: Az új szakképzési törvény az eddigi állam által elismert szakképesítések helyett bevezette a szakmák rendszerét. A minimálbér-rendelet szerint továbbra is a legalább középfokú szakképzettséggel rendelkezők számára kell garantált bérminimumot fizetni. Mit jelent a szakképzési törvény szerinti változás a garantált bérminimumra való jogosultság szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...garantált bérminimumra. Az Szkt. 126. §-a ki is mondja, hogy "a bizonyítványban vagy e törvény hatálybalépését megelőzően rá irányadó szabályozásban meghatározott végzettséget és szakképzettséget tanúsít a 2020. szeptember 1-jét megelőzően megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Készenléti jellegű munkakör – napi kilencórás részmunkaidőben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben van-e mód napi 9 órás részmunkaidőben foglalkoztatni telepőrt, és a minimálbér, 161 000 Ft arányos részében, azaz 120 750 Ft alapbérben megállapodni? A munkaidőkeret 6 havi, és rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva úgy, hogy egy nap munkavégzést követően 2 nap pihenőnap következik. A havi 2008-as számú járulékbevalláson részmunkaidősként kizárólag az 1-39 órában foglalkoztatottakat lehet jelenteni, a heti 45 órás munkavállalót csak főállásúnak fogadja el, mivel ez több mint 40 óra. A 20T1041-es biztosítotti bejelentésen a heti 45 óra lett feltüntetve. Részmunkaidő vagy teljes munkaidő a helyes? A minimálbér arányosan lehet-e kevesebb a fent írtak okán?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el [Mt. 92. § (1)-(2) bek.]. A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben (részmunkaidőben) is megállapodhatnak [Mt. 92. § (5) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Minimálbér a veszélyhelyzet idején

Kérdés: Hallottunk olyan hírekről, hogy a veszélyhelyzet alatt a cégeknek nem kötelező a minimálbért sem megfizetni a munkavállalóknak. Van ennek alapja, ha egyébként teljes munkaidőre szerződtünk velük? Elbocsátható-e egy munkavállaló, mert nem vállalja a minimálbér alatti összegért a munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] ...illeti meg [Mt. 146. § (1) bek.]. A munkavállalót az alapbérén felül bérpótlék is megilleti, ha az állásidő tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult (Mt. 147. §). Az idézett szabályból látható, hogy nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Baleseti táppénz alapja külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Kiküldetés alatt üzemi baleset ér valakit. A baleseti táppénzt az itthoni vagy a kiküldetési bérből kell számolni? A magyar cégnél szakmunkás-minimálbérre van bejelentve, és a külföldi munkavégzésre – általában heti 48 munkaórára (6 napra) – további nettó 13,50 EUR/óra munkabért kap. Melyiket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...– néhány kivétellel – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni [Ebtv. 39/A. § (1) bek.]. Jövedelem ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Közalkalmazotti besorolás C vagy D fizetési osztályba

Kérdés: 2009-től dolgozom jelenlegi munkahelyemen, OKJ-s végzettség nélkül, de általános ápoló asszisztens, csecsemő- és kisgyermek-ápolónői végzettségem, illetve érettségim van. Ha D kategória helyett C-be soroltak be, ért anyagi kár? Ugyanis emelgették az illetményemet a minimálbérhez, de szerintem még így is több hónapnál van mínusz, nem beszélve a pótlékokról.
Részlet a válaszából: […] ...feltett kérdésben nem szerepel adat arra nézve, hogy Ön milyen munkakörben dolgozik, ezért nem állapítható meg, az adott munkakörhöz a felsorolt végzettségei, szakképesítései szükségesek-e, ennek alapján a C vagy a D fizetési osztályba sorolása lett volna a helyes....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Rendkívüli munkavégzés – pótlék nélkül a nyugdíjas-szövetkezet tagjaként

Kérdés: Nyugdíjas-szövetkezet tagja nem jogosult túlmunkapótlékra, ha napi 8 óránál többet dolgoztatják?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzésre az Mt. szabályai nem hatályosak, egyedül a minimálbérre, illetve garantált bérminimumra vonatkozó rendelkezések irányadók [Szövtv. 29. § (2) bek.]. Ezenkívül csak néhány védelmi jellegű szabály érvényesül; így haa) a feladatteljesítés tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásával – az iskolaszövetkezetek mintájára – az öregségi nyugdíjban részesülők kedvező adó- és járulékfizetési feltételek mellett foglalkoztathatók, és csak néhány munkajogi szabály vonatkozik rájuk. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Egyenlő bér elve eltérő közalkalmazotti besorolás esetén

Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?
Részlet a válaszából: […] ...kell megítélni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. A 326/2013. Korm. rendelet 32. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak irányadók a takarítói munkakörre, miután betöltésének képesítési feltételeit (pl. szakképesítés) jogszabály nem határozza meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Garantált bérminimumra való jogosultság közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Szakmunkás-bizonyítvánnyal, érettségi bizonyítvánnyal rendelkező technikai munkakörben (takarító, portás) köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottnak minden esetben szükséges-e a garantált bérminimumot megadni?
Részlet a válaszából: […] ...mellett alkalmazni kell a 326/2013. Korm. rendelet 32. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat is. Ez utóbbi szabályok alapján, ha az adott munkakör ellátásához jogszabály nem határozza meg konkrétan a megkövetelt iskolai végzettséget, szakképesítést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.
1
2
3
4