Visszatérés a munkába – a szülő munkaideje és szabadsága

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a három év alatti gyermeket nevelő munkavállaló kérése alapján nemcsak napi négy, de akár ettől eltérő (például napi hat) órában foglalkoztatni őt? Ha a munkavállaló visszatér a gyermekgondozási szabadságáról, akkor a gyermek után járó pótszabadságra is jogosult az egyébként a szabadságszámítás szempontjából figyelembe veendő időszakra? Ezt is ki kell adni akár évekre visszamenőlegesen? Mi a helyzet akkor, ha az érintett időszak egy részében a jogosultság nem állt fenn, vagy már meg is szűnt (pl. időközben a gyermek kikerült a neveléséből, vagy betöltötte a 16. életévét)? Ezt a jogosultságot a munkáltató csak a munkavállaló nyilatkozata alapján vagy egyéb igazolások bekérésével is vizsgálhatja?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót, nem kötelező igényét csupán egy nyilatkozat alapján elfogadni. Az Mt. szerint a pótszabadság a munkavállalónak a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek után jár a 16. életévig [Mt. 294....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Fizetés nélküli szabadság és a biztosítási jogviszony

Kérdés: Dolgozónk másfél hónap fizetés nélküli szabadságot kért. Nem szeretnénk, ha a folyamatos biztosításban töltött ideje megszakadna emiatt. Helyesen járunk-e el, amennyiben azt tanácsoljuk, hogy biztosítunk számára 30 napot, majd álljon be dolgozni egy napot, és a fennmaradó időre újból biztosítjuk neki a fizetés nélküli szabadságot? A cég átvállalja első naptól kezdve az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Gyermekes anyuka, semmi esetre sem szeretnénk, ha hátrányba kerülne a plusz 15 nap miatt.
Részlet a válaszából: […] ...nélküli szabadságról, és ezzel elejét vegyék a 30 napnál hosszabb megszakításnak. Megjegyezzük, hogy az egybefüggő 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartama a végkielégítés, a felmondási idő és a fizetett szabadság szempontjából sem jogszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Közszolgálati tisztviselők jogviszonyban töltött ideje

Kérdés: A besorolás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál, a munkavégzéssel nem járó időszakokból mely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell beszámítani (pl. felsőfokú tanulmányok, munkanélküli-ellátás, gyermeknevelési támogatás, külföldi munkavégzés miatti fizetés nélküli szabadság időtartama)? Ezen időszakok beszámításánál mit kell érteni a 6 hónapnyi idő beszámítását előíró szabályon? Beszámíthatók-e a 6 hónapnál rövidebb idők?
Részlet a válaszából: […] ...jelleggel felsorolt munkavégzésre irányuló jogviszonyok fennállásának ideje alatti, megszakítás nélküli 6 hónapot meg nem haladó időtartamokból 6 hónapot, továbbá a munkavégzésre irányuló jogviszonynak nem minősülő, de jogszabály által ilyenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.